A forradalom ünnepén

Díszpolgárok feleségeikel

Méltóképpen ünnepelte a város az 1956-os forradalom és szabadságharc, valamint a köztársaság kikiáltása évfordulóját. A Kossuth téri zászlófelvonulást követően a megemlékezők, önkormányzat, pártok, civil szervezetek képviselői elhelyezték koszorúikat a Református Nagytemplom melletti kopjafánál.

A városháza dísztermében Szirbik Imre polgármester, országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket, mint mondta, sokan, sokféleképpen magyarázzák a történelmet, 1956. októberének eseményeit. De azért a sokféleség mellett egy dolgot kiemelnek: Szentesen a legforróbb napokban is voltak olyan bölcsek, hogy októberi ünnepeinken felemelt fővel emlékezhetünk.

Farkas Sándor országgyűlési képviselő beszédében szólt a helyi forradalmi eseményekről, elmondta, hogy 1956. október 27-ére ledőlt a Kossuth téri szovjet emlékmű, leszedték a vörös csillagokat és az üzemekben megalakultak az első munkástanácsok. Október 28-án, vasárnap délután a városháza közgyűlési termében megalakult az ideiglenes forradalmi bizottság. A győztes tömeg ebben a teremben és a Kossuth téren gyűlt össze. A forradalmi bizottság elnöke beszélt a Rajk-perről, a politikai gyilkosságokról, az ÁVH kínzókamráiról, az ártatlanul kivégzettek, megkínzottak, bebörtönözöttek tömegéről. Mindezt a kommunisták tették, mondta. Pártjuk bebizonyította, hogy alkalmatlan az ország vezetésére.

- Ugyancsak a városháza közgyűlési termében zajlott 1957 májusában Hering Béla és társai pere - folytatta a szónok. - Az ablakokból már látni lehetett az újjáépített szovjet emlékművet, ennek árát éppen a pesti élelmiszer-szállítmányokra gyűjtött pénzből vitték el, aztán másodszor a lerombolásában részt vett polgároktól is beszedte az akkori városvezetés. A megyei bíróság a szentesi forradalom vezetőit börtönbüntetésre ítélte.

- A történet, amelyre 51 év után emlékezünk, mai szemmel sokban másnak tűnik, mint '56 októberének véres valóságában volt. A politika mindig is törekedett arra, hogy aktuális céljai számára kisajátítsa, félremagyarázza, sőt meghamisítsa nemzeti ünnepeink tartalmát. Az a néhány idős ember, '56-os veterán, aki az ünnepi beszédeket hallgatja és látja maga körül a világot, megkérdezheti egymástól vagy önmagától, ezt akartuk mi 56-ban? Ha felelni akarnék a kérdésre, azt kell mondanom: igen. A szovjet hadsereg 46 évnyi megszállás után kivonul, az ország függetlensége helyreáll. Az egypárti diktatúra megszűnt, a többpárti demokrácia kereteiben élünk. Az országgyűlés törvénybe iktatta az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékét. Igen, az '56-os célok legjava a Kádár-diktatúra 33 éve után annak tagadásaként megvalósult.

Farkas Sándor a forradalomra emlékezett

Miért nem tudunk igazán örülni annak, hogy a levert forradalomból egy emberöltőnyi időn belül győztes forradalom lett? Hogyan lehet, hogy 1956-ban annyira egységes nemzet mára két, egymást engesztelhetetlenül gyűlölő, szinte polgárháborús lelkiállapotban élő táborra szakadt? - tette fel a kérdést Farkas Sándor ünnepi beszédében. - Amikor ezekre a kérdésekre megpróbálok 56-ból eredő válaszokat adni, folytatta a szónok, óhatatlanul utalnom kell azokra a jelenségekre, amelyek tagadják 56 érvényes igazságait. Nagy Imre, a forradalom miniszterelnöke tanulmányában röviddel a forradalom előtt azt veti Rákosi szemére, hogy súlyos sérelmeket ejtenek a nemzet önérzetén. A magyar nép nem soviniszta, de nem is kozmopolita. Nem is akar és nem is fog azzá válni. A magyar nép nem kívánja feladni nemzeti érzéseit. Napjainkban azt érzékeljük, mintha ez a probléma még nem veszett volna ki a közéletből. Ma is sokan felhördülnek nemzeti jelképeink láttán, és megvetik, ha valaki magyarnak vallja magát.

- Végtelen és gátlástalan korrupció nyeli el a nemzeti javainkat, és rágja ki erkölcsi értékrendünket. 51 évvel ezelőtt forradalmár elődeink ügye a kommunista jelképek ellen irányult. A hatalom fasiszta csőcseléknek bélyegezte a népet. És a tüntető tömegbe lövetett, majd szovjet segítséget kért saját népe ellen. Aztán akasztott, sortüzeket vezényelt, ezreket börtönzött be és százezreket küldött száműzetésbe.

A szónok kitért az 50. évforduló eseményeire, a tavalyi ünnep gyászos történéseire. Nem szabadna megismétlődnie, mondta, majd megjegyezte: ma is van a magyar parlamentben olyan képviselő, aki 1956-ot nyíltan ellenforradalomnak nevezi.

Az ünnepi beszédet követően Szirbik Imre polgármester kitüntetéseket adott át. "Szentes város Díszpolgára" cím tulajdonosa lett Bucsány György nyugalmazott középiskolai igazgatóhelyettes, helytörténész és dr. Csíky László háziorvos, szobrász. "Szentes város" Emlékérem kitüntetésben részesült: dr. Balázs György nyugalmazott főiskolai tanár, dr. Berki Sándor traumatológus főorvos, Hojcsi Pál nyugalmazott középiskola igazgató, Kis-Rácz Antalné tanárnő, dr. Orosz Pál sportoló, Szőke András és Badár Sándor színművész, Zemlényi István cipész, továbbá Félegyháziné Somogyi Éva, Halmai László, Oltyán Lajos és Papp Imre volt önkormányzati képviselők.

(lovas)