Mi történt abban a meghatározó harminchat órában Csucsán? Hogyan lett ott Boncza Bertából Csinszka? Miért idegenkednek a ma élő hölgyek Csinszkától, esetleg a Csinszka-jelenségtől? Mindenesetre novellájában Rágyánszky Sándor hódolatáról biztosítja hősnőjét.
Rágyánszky Sándor a fényképész mester Fridrich János unokája hatvan évesen ideiglenesen tért haza Szentesre. A sikeres közgazdász üzletembert új oldaláról ismerhettük meg, az irodalom elkötelezett híveként és művelőjeként: több novellája közül a szentesi ihletésű Aranytíz-díjas Görcs című alkotását januárban mutatták be az irodami-drámai tagozatos diákok.
Az Ady Endre és Boncza Berta kapcsolatát felvillantó Flört című műve megosztotta olvasóit, szakmai körökben merésznek tituláltatott, mert egyes szám első személyben ír. Ő Ady, a költő.
- Nagy kihívásnak tartottam arról a titokzatos harminchat óráról írni, mely a csucsai birtokon jegyespárrá tette Ady Endrét és Boncza Bertát - elevenítette fel a munka-szerelem pillanatait Rágyánszky, ki élete minden sorsfordító pillanatában toll után nyúlt és írt, jó ideig csupán az íróasztala számára. Öngyógyító terápia volt neki mindig az irodalom.
- Be kell vallanom, hogy szerelmes vagyok Csinszkába, s boldogan próbáltam meg a harminchét évesen már nagyon beteg költő bőrébe bújni, s egyes szám első személyben megszólalni. Szakmai körökben ezt nagy bátorságnak nevezték, mindamellett, hogy felmerült a színpadra írás és forgatás gondolata is. Higgye el - folytatta a Fridrich unoka -, hatvan évesnek kell lenni ahhoz, hogy az életet hajszoló, testi és lelki betegségtől meggyötört embert megérteni kezdje egy férfi. Hogyan engedhetett a csitri Boncza-lány játékainak? Miért vállalta, mint egy harci kürtre feltámadó kiöregedett csatamén a rivális szerepét, Lám Bélával szemben Bertuka kezéért? Rajongok ezért a szőke hölgyért, s meglepődve tapasztaltam milyen ellenérzést vált ki a ma élő nők körében. Meghatározóan nagy kaland volt megpróbálni megérteni e két jelenséget. Egyes szám első személyben.
Rágyánszky Sándor így fogalmaz Adyként művében: "Mi férfiak bátrak vagyunk, ha rajtunk van egy nő igéző szeme, bár nem tudom, hogy bátorságunk nem kificamodott gyengeség-e." A mű kéziratos formában olvasható a Városi Könyvtárban.
Nagy Andrea