Munkaidő számítás és beosztás új szabályai
A 2007. évi LXXIII. Tv. változása alapján a törvény elismeri az ügyeleti idő teljes beszámíthatóságát. A munkáltató által meghatározott helyen munkavégzésre képes állapotban történő rendelkezésre állás teljes egészében munkaidőnek minősül. Pontosabban a szabály módosítása után a heti munkaidő legmagasabb mértékére megállapított felső határ alkalmazásakor az ügyelet teljes tartama munkaidőnek tekintendő. Ügyeletben, a nem készenléti jellegű munkakörben foglalkoztatott munkavállaló napi munkaideje maximum huszonnégy óra lehet. A beosztás szerinti munkaidő és a rendkívüli munkavégzés időtartama nem haladhatja meg a tizenkét órát. Az ügyelet alatti munkavégzésre (ha nem történik effektív munkavégzés) a munkavállalót a személyi alapbére 40 százaléka illeti meg. Amennyiben munkavégzéssel jár az ügyelet akkor a rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. Az egészségügyben speciális szabályokat kell alkalmazni.
A munkaidő-keretet - a napi munkaidő tartamának alapulvételével - legfeljebb háromhavi, illetve legfeljebb tizenkét heti, vagy esetlegesen idénymunka esetén legfeljebb négyhavi, legfeljebb tizenhat heti keretben is meghatározható. Ha a munkáltatónál van kollektív szerződés, akkor annak rendelkezései hathavi, legfeljebb huszonhat heti keretet alkalmazhat a munkáltató. A rendkívüli munkavégzés felső határának a túllépésére megállapodást lehet kötni a munkavállalóval, egy éves határozott időre írásban. A rendkívüli munkavégzés éves kétszáz órás keretét legfeljebb háromszáz órára lehet emelni az említett megállapodással. Ez a megállapodás csak speciális esetekben köthető: többek között, ha az érintett munkakörben a munkáltató a munkaerőigényét bejelentette, állásközvetítést kért, de az nem járt eredménnyel és a munkavállaló olyan tudással rendelkezik mely a munkáltató működéséhez feltétlenül szükséges. Létszámkorlát is van, maximum a munkavállalók tíz százalékával köthető megállapodás a rendkívüli munkavégzés éves keretének a felemeléséről.
Osztalékfizetés egészségügyi hozzájárulás szabályai
A magánszemélyt a 25 illetve 35 %-os szja terhet viselő osztalékjövedelem után 4 % egészségügyi hozzájárulást fizet mindaddig, amíg biztosított jogviszonyára tekintettel megállapított 11 % egészségbiztosítási járulék, valamint, az általa megfizetett 4 % EHO és a kifizető által megállapított és levont 4 % EHO, ezek együttes összege a 400 ezer Ft-ot el nem éri. Az osztalékból származó jövedelem tekintetében ezt a szabályt csak azon osztalékjövedelemre kell figyelembe venni, amely 25 illetve 35 % szja adómértékkel adóztatandó és 2006. évi üzleti év után állapítják meg. Valamint azon jövedelem után, amely 2006-ot megelőző évek osztalékjövedelme.
Törőcsik Norbert