2007. május 11.

Tűnődés a Tisza-partján

Ez a csodálatos tavasz a napokban kicsábított a Tisza partjára! Ahol sok bérlőtársammal találkoztam és az elmúlt 50 évet visszaidéztük.

A Tiszára járókat, vagyis a strandolókat, horgászokat, (Koncz Lacit, Újréti Bélát, Gólián Bélát, Dabis Pistát és még sokan másokat) ártéri földhasználókat a "szigetben" - ahol megterem a város legjobb szőlője, gyümölcse - évek óta foglalkoztatja egy kérdés. Mi az oka annak, hogy a csapadékos időjárást is fegyelembe véve a Tisza vízszintje az utóbbi években különösen áradáskor rendszerint magasabb, mint a korábbi években lenni szokott? Hosszabban időzik a víz a földeken. Sokan úgy vélekednek, hogy a bajok forrása, vagyis a sorozatos magas vízállás oka a novi-becsei duzzasztóban keresendő.

De ne írjunk mindent No-vi-Becse rovására, hiszen lehetne találni másik okot is. Lehet, hogy Koncz Laci vitázni fog velem a fentiek miatt.

Akik kijárnak évtizedek óta a Tiszára azok tapasztalják, hogy a folyó hullámterének szintje évről évre jó néhány centiméterrel feltöltődik. Köztudott ugyanis, hogy áradás alkalmával nagy mennyiségű hordalék (homok, iszap) rakódik le (szerencse, hogy van egy Bubor Lacink aki megoldja ezt a problémánkat is), sajnos egyes helyeken az elmúlt 10-20 év alatt elérte a közel 100 cm-t is. Ha ez így megy tovább, idővel megszűnik a hullámtér jelenlegi funkciója, ami hasznos volt idáig, mert Soós Lacival nagyon sok csukát tudtunk megfogni és megforgatni a paprikás lisztben Gólián Béláék háza alatt. A kis Tisza-szigetben az 1970-es nagy árvíz miatt, de az elmúlt években is a nagy víz után kipusztult alma- és körtefák tuskója néhol másfél méter mélyen volt lent a földben. Nem a fák süllyednek bele a homokba, hanem az évek során a mi folyónk rakta be fél derékig a fákat hordalékkal.

A folyamatos feltöltődés miatt ma az ártér lényegesen kevesebb vizet tud befogadni, mint például 50 évvel ezelőtt, amikor még Gundel Józsi bácsi lent a parton főzte a halpaprikást. A horgászok pedig a zsinóráztatás közben veszik észre, hogy a meder is itt-ott ellaposodott. Néhol eltűnnek a mélyedések, kutak, az úgynevezett halbányák. Ezek miatt úgy hallom Farkas Pistától meg a bajnok Ballos Lacitól, hogy kevesebb vizet tud befogadni a meder, na meg kevesebb a hal is. Ennek sok más oka is lehet. Attila király állítólagos koporsóján kívül még sok millió forint érték hever a Tisza fenekén. Sok millió köbméter jó tiszai homok, melyet az építkezéseknél is lehetne hasznosítani, s nem csak a birkapörkölt megfőzése után a bográcsot fényesre mosni, súrolni vele.

De vannak ellenérvek is! El kell ismernünk, hogy a duzzasztók üzemeltetése fontosabb gazdasági érdek, mint néhány száz Tisza-parti ember hobbija. A Tisza jövője feltétlen biztató és ígéretes. Lehet, hogy a majd megépülő csongrádi duzzasztó ellensúlyozza a fenti víz duzzasztó hatását, így az ártér, a part és a strand jóval tovább lesz vízmentes. A megemelt telekdíjak, reméljük megoldják majd a Tiszát imádók problémáit is, amivel kultúráltabb és tisztább környezetben tudunk majd pihenni és kikapcsolódni. A természet adta lehetőségeket jobban ki kellene használnunk, és nem utolsó sorban jobban meg kellene becsülnünk. A nap lassan eltűnik a látóhatáron. Milyen csodálatos volt egy kicsit nosztalgiázni! Unokáink vajon fognak-e ilyen gazdag élményekkel visszagondolni az elmúlt időkre? Nagyon remélem és bízom benne, hogy igen!

Bagi Imre