Minden évben dilemmát jelent az az időszak, melyben a szülőknek, az óvodáknak és kiemelt esetekben a Pedagógiai Szakszolgálatnak döntést kell hoznia abban a kérdésben, hogy szeptembertől melyik óvodás járhat majd iskolába. Erről a témáról, s a felmerülő kérdésekről tartott március 21-én előadást Gurdonné Kovács Helga, a Pedagógiai Szakszolgálat vezetője a városi könyvtárban.
Ma már általában 7 évesen kezdenek általános iskolába járni a gyermekek, melynek oka valószínűleg a szociális moratórium. Hazánkban egyre nagyobb méretet ölt a munkanélküliség és ezzel párhuzamosan megfigyelhető, hogy a fiatalok megpróbálják például továbbképzésekkel és szakképzésekkel egyre inkább kitolni a tanulási időt. Az iskolába lépés kritériumai is megváltoztak, hiszen ma már a testfelépítés, a testsúly és az állóképesség mellett fontos szerepet tölt be az értelmi képesség is az iskolaérettség meghatározásában, melyben a részképességek fejlettségi szintjét is vizsgálnunk kell.
A szakszolgálathoz érkező gyermekekkel többféle feladatsort is elvégeztetünk- mondta Gurdonné Kovács Helga. Az egyik ilyen a vizuális diszkrimináció vizsgálata, melyben arra kíváncsiak a szakértők, hogy milyen a gyermek szem-kéz koordinációja, meg tudja-e különböztetni az egymástól különböző alakzatokat és formákat, az alakot és a hátteret, s hogy milyen a gyermek monotónia-tűrése. Ezen kívül hangsúlyt fektetnek a mennyiségi viszonyok felismerésére, azaz, hogy a gyermek számfogalma mennyire alakult már ki. Vizsgálják a számemlékezetet, a globális mennyiségfelfogást, azt, hogy kialakult-e már a megfelelő ujjkép, s hogy hányas számkörben tud számolni. Végeznek mozgásfejlettség és testséma-fejlettség vizsgálatokat is: kézmozgás, ritmus, testközépvonal, jobb- és bal oldal megkülönböztetése és állásegyensúly. Figyelmet fordítanak a nyelvi készségek fejlettségére, vagyis arra, hogy milyen a gyermek verbális emlékezetének, helyes ragképzésének, hallási differenciálásának és a nehéz szavak megismétlésének fejlettségi foka. Ezeken kívül fontos a szociális érettség is, melynek megítélésében kiemelt jelentősége van annak, hogy mennyire képes a gyermek egyedül dolgozni és együttműködni, mennyire érti meg a feladatokat, milyen a munkatempója, s hogy figyelme mennyire kalandozik el a foglalkozások alatt.
S, hogy miért kiemelten fontos feladat ezeket a vizsgálatokat elvégezni mikor meghatározzuk, hogy melyik gyermek kezdheti el a következő tanévben az általános iskolát? Azért, mert ha a gyermekek túl hamar kezdik el az iskolát, ha ezekben a részképességekben még hiányosságaik vannak, s nem figyelünk oda folyamatosan ezekre, akkor a tanulmányaikban folyamatosan kudarcokkal kell majd szembesülniük. Érdeklődésük lanyhul, nem fejlődik ki bennük a tanulás iránti vágy, mely elengedhetetlen ahhoz, hogy jó tanulmányi eredményeket érjenek el és jól érezzék magukat iskolatársaik között.
Cseh-Lakos