Két fontos kérdéssel indította dr. Papp Erzsébet nyugalmazott gimnáziumi tanárnő a Gondolkodók Klubjának január 24-i beszélgetését a városi könyvtárban. Az első kérdés, melyre a beszélgetés résztvevői feleletet kerestek az volt, hogy az egyházak, a vallások, s kiváltképp a kereszténység milyen hatást gyakorol ma a szentesi társadalomra? A második pedig, hogy a szentesiek milyen hatással vannak a városban megtalálható felekezetekre, gyülekezeti közösségekre?
Aktuálisak ezek a mondatok, hiszen a világsajtóból gyakran értesülhetünk arról, hogy konfliktusba kerülnek egymással a különböző vallások képviselői, illetve tagjai. Sok a konfrontáció, egyet nem értés és a meg nem értettség a lényeges etikai és morális kérdésekben, hiszen a nagy világvallások és a kisegyházak alapvető tanításaikban különböznek egymástól. Azonban XVI. Benedek pápa más nagy egyházak vezetőivel egyetértésben a különböző felekezetek összefogására hívja fel az emberek figyelmét. Szerinte az egyházak dialógusa előbbre vinné az emberiséget a társadalom egészét érintő nagy kérdésekben. Ez az együttműködés segíthetne a világot egyre többször megrázó erőszakos cselekedetektől megóvni az embereket, hiszen az európai országok már annyit szenvedtek az elmúlt évezredben, hogy megérdemelnék a vallási hovatartozásuk tiszteletben tartását. Ez a tiszteletben tartás vonatkozik egyrészt egy-egy nemzet egészére, valamint a társadalom tagjaira egyénileg is. Sajnos, vannak a 21. században olyan felekezetek is, akik hitük szerint megkülönböztetik embertársaikat, s hovatartozásukat szem előtt tartva beszélnek róluk és velük. Városunkban azonban erre ma nincs egyetlen példa sem. Utoljára talán a múlt században volt, mikor még előfordult, hogy a kíséri katolikusok és a felsőpárti református legények összeverekedtek egy-egy városi rendezvényen.
Hozzánk hasonlóan kellene gondolkodnia az európai lakosságnak is - fogalmazták meg a beszélgetés résztvevői -, mindenkinek lépéseket kellene tennie a máshogyan gondolkodók felé. Úgy, ahogyan XVI. Benedek pápa is teszi ezt, aki bocsánatot kért mindenkitől a katolikus egyház évszázados bűneiért. Nem azzal kell foglalkoznunk, hogy ki tartozik a zsidó, a római katolikus, az ortodox, a mohamedán vagy valamely protestáns felekezethez, hanem azt kell szem előtt tartanunk, hogy ki tud tenni valamit és valóban ki fáradozik embertársai boldogulásáért és jövőjéért.
Ennek a szemléletnek pedig az erkölcsi és etikai nevelés az alapja, melyet már az általános iskolában, sőt az óvodában érdemes elkezdeni. Kiváltképp ma, amikor ezernyi igény és kínálat lép fel az értékek piacán. Az elmúlt néhány évtizedben átalakult a társadalmi normarendszer. Léteznek még általánosan elfogadott értékek, s a ma emberének feladata ezeket megőrizni, továbbadni és a fiatalabb nemzedéknek utat mutatni, hiszen ma az emberek maguk választják ki a számukra fontos normákat. Fontos, hogy a fiatalok életének legyen benső tartása, hogy mások véleményét tiszteletben tudják tartani, valamint az is, hogy az idősebb generációk valóban példát mutassanak. Ennek a nevelésnek pedig a legfontosabb alapköve a családi szocializáció és az iskolában folyó tanórán kívüli és tantervbe illesztett etikai és morális nevelés, melynek gyakorlati megvalósítása egyre erőteljesebben jelenik meg intézményeinkben.
Cseh-Lakos