Elegancia, azaz előkelő választékos ízlés és jó értelemben vett extravagancia, azaz különcség, különlegesség jellemezte a Horváth Mihály Gimnázium múlt hétvégi szalagtűző bálját. De használhattam volna a címben a humor, a küllem és a kellem kifejezéseket is, hiszen ezek a szavak hűen adják vissza az esemény hangulatát. A produkciók humorosak és különlegesek voltak. Nem átlagos teljesítményeket és nem szokványos táncválasztásokat láthattunk szombat este. Bár a már-már tradicionális keringő is megjelent a rendezvényen a végzős diákok tolmácsolásában, - olyan koreográfiával, mely az Operabál hangulatát idézte fel a résztvevőkben -, de ötletes, egyedi táncokkal, zeneszámokkal is megörvendeztettek bennünket. Láthattunk ősembertáncot, bajor-skót egyveleget, őselemekről szóló táncokat, a Jézus Krisztus szupersztárra épülő produkciót és cigánytáncot is. Egyik sem volt hétköznapi műsorszám, hanem kivétel nélkül mind kreatív és humoros, komoly deszkákra, színpadra szánt jó előadás. A leírtak nemcsak a végzős osztályok diákjainak teljesítményeire igazak, hanem minden szereplőére. Azokra is, akik társastáncokat mutattak be és azokra is, akik musical részletet vagy közkedvelt slágereket énekeltek, esetleg afrikai dobprodukciót adtak elő. A különleges előadáshoz pedig ötletes szervezés társult. Nemcsak abban a tekintetben, hogy a szektorbeosztások miatt a végzősök könnyen megtalálhatták meghívott vendégeiket a sportcsarnok lelátóin, hanem azért is, mert a szalagtűző utáni bál színhelyül idén a megyeháza termeit választották a szervezők. Ezzel valóban impozáns helyet sikerült biztosítaniuk az elegáns eseménynek. Idén is szép, tartalmas gondolatok indították el további útjukon a májusban érettségizőket. De volt olyan üzenet is, mely emlékeztetőként rótta be a koponyákba a Horváth Mihály Gimnázium kezdőbetűinek aktuális jelentéseit. "H, mint hosszú beszédek, hetedik óra, hátsó pad; M, mint mustragála, menza, május; G, mint gesztenyesor az iskola előtt; gombnyomás, aminek segítségével ki lehet jutni az intézmény kapuján." Ezek szép emlékek és emlékezetes szavak maradhatnak, hiszen olyan dolgokat idéznek fel, melyek az ember életének eme döntő periódusát meghatározzák. Ahogy dr. Bács-kainé Fazekas Márta igazgatónő tolmácsolásában halhattuk az iskola egyik hajdani diákjának, Debreczeni (Nacsa) Mónikának szavait: "az iskola olyan, mint az óbor, melynek értékét az idő csak növeli". Az azonban már most is bizonyos, hogy a szalagtűző bál végén elhangzó dal szavai igazak a 4. évfolyam tanulóira: "Arra születtünk". A látottak alapján sok mindenre és nagy teljesítményekre. Cseh-Lakos

<<< Vissza