Dr. Szerb János Bár a címben olvasható kijelentés helytálló, és optimizmusra adhat okot, ez az a téma, amiről a riasztó adatok ismeretében nem lehet felhőtlenül beszélgetni. Tizennégy éve vezeti a cukorbetegek szentesi egyesületét dr. Szerb János. Az év elején nyugdíjba vonult diabetológus főorvost a cukorbetegek világnapjának közeledtével kerestük fel. - Annak ellenére, hogy XXI. századot írunk, és ismerjük a cukorbetegség soktényezős okait, mégis, a betegség évről-évre terjed: 2010-re 220-230 millió emberre taksálják a betegségben szenvedők számát a statisztikákban, - ezzel a riasztó ténnyel kezdi mondandóját dr. Szerb János. Úgy folytatja, az a szomorú, hogy ennek nyolcvan százaléka 2-es típusú, ún. felnőttkori cukorbetegség. Civilizációs ártalomként teljesedik ki, a rossz genetikus öröklési tényezők, a rendkívül mozgásszegény életmód, a szénhidrátdús táplálkozás, a jelentős kalóriabevitel hatására, amit a stressz, az állandó idegfeszültség csak súlyosbít, magyarázza a főorvos. Ez annyiban fokozódott az elmúlt években, hogy már a serdülőkorban is megjelenik az idősebb kori cukorbetegség, tehát ami 50 év felett kellene, hogy kezdődjön, az elhízott tizenéveseknél jelentkezik. Ekkor még tünetszegényen, észrevétlenül. A cukorbetegség csendes gyilkos, olyan szív-érrendszeri megbetegedés, amit magas vércukorszint jellemez. A vesekezelések 80 százaléka a 2-es típusú cukorbetegek számából adódik, mint ahogy a végtag-amputációkat is hasonló arányban a cukorbetegség miatt kialakult érszűkület okozza. Hazánkban a lakosság közel 8 százaléka már cukorbeteg, s a főorvos szerint legalább ennyi a még nem ismert betegek száma is, akik panaszmentesen, vagy minimális panaszokkal járnak köztünk. - Pedig minden adott ahhoz, hogy meg tudjuk ezt előzni, - jelenti ki Szerb doktor. Nemzeti diabétesz-program szükségességét hangsúlyozza, ami magába foglalná az egészségnevelést már az óvodában, hiszen különösen fontos lenne a fiatalok körében az egészségtan. A cukorbetegek világnapja november 14-én van, Frederich Banting születésének napján, aki 1921-ben megtalálta az inzulint, ami életeket tud menteni, vissza tudja adni az emberek életminőségét, hogy családot alapíthassanak, hogy a munkahelyen tudjanak teljesíteni. Sokan kénytelenek eltitkolni, mert ma nincs érdekvédelem, nem tudtak a klub 14 éves fennállása alatt rehabilitációt elérni a munkáltatóknál, mondja Szerb doktor. Ez az ünnep azért fontos, hogy felhívja a társadalom és az illetékesek figyelmét, hogy ez népbetegség, fel kell számolni, ez pedig a megelőzéssel kezdődik. Előrejelzésekből tudják, hogy az inzulinért is térítési összeget kell majd fizetni az amúgy is sok társbetegséggel küszködő betegnek. A megyei egyesületek szerény keretek között ünneplik a világnapot, nem lesz ez másként itt sem: 24-én tartják zártkörű ünnepségüket. Az elmúlt években kényszerű helyszínváltás történt, az új helyre, a kórház gazdasági épületébe a korábbi 125 fős tagságnak már csak a fele jár. Szentesen és vonzáskörzetében 4 ezer cukorbetegről tudnak, ugyanennyi lehet azok száma, akik még nem ismertek. - A legsajnálatosabb, hogy a fiatal betegek nem járnak el egyesületi összejövetelekre, így azt a tudáskincset, amit sok év alatt fölhalmozunk, nem tudjuk továbbadni, fogalmaz a főorvos. - Ez az egyetlen betegség, ahol az orvos csak tanácsadó. Életre szóló, amihez a beteget meg kell nyerni partnernek. Ez a legnehezebb, hiszen az ember nem szívesen mond le a napi örömökről. Megemlíti, ő jó példával jár elől, amiért a családja tréfásan 3-as típusú cukorbetegnek nevezte el: olyan életvitelt folytat, mintha cukorbeteg lenne, tehát egészségesen táplálkozik és sokat mozog. Darók József

<<< Vissza