|
 Nem
tudjuk, Artúr nevű látogatója volt-e a szeptember 16-i Térfesztiválnak,
de hogy kicsi, nagy és indián volt, az biztos. Az LGT egykori slágerének
címe azért illik ide, mert az évről-évre ismétlődő városi rendezvény idén
is kicsalogatta a város apraját-nagyját a Kossuth térre, ahol egy népviseletbe
bújt, autentikus indián együttes műsora volt az egyik színfolt.
Sokunk kedvelt helye a 2002-ben felújítva átadott Kossuth-tér. Átalakult
formájában, korszerűbbé és virágosabbá átrendezve itt az utóbbi években
a városi ünnepségek, művészeti előadások mellett visszatérő programnak
számít a polgármesteri hivatal rendezésében a Térfesztivál is. A tavaly
szeptemberi azért is emlékezetes marad, mert az Európa Tanácstól kapott
Becsületzászlót ünnepelték (ünnepeltük) akkor egy tömegrendezvénnyel.
Idén is színes kulturális- és sportkavalkád várta a szentesieket a Miénk
itt a tér szlogen jegyében múlt szombat délután. Kis szigetek alakultak
a Kossuth téren, közöttük hömpölygött az emberfolyam egyik előadástól
a másikig.
Az ég borús kedvében volt, esővel fenyegetett, de ez nem zavarta a gyerekelőadások
szereplőit és közönségét, mint ahogy pár méterrel odébb a civil szervezetek
képviselőit sem. A Zöldág SE, a Szabadidős SK, a Jupát SE, a mozgáskorlátozottak
szentesi csoportja és TKME Koszta József Klub volt jelen, s nem voltak
ugyan teljes számban a városi civilek képviseletében, de ott volt a "lehetőség,
hogy barátkozzunk", mint azt egy feliratban meg is fogalmazták az
élőfalon. Erre kis üzenetet bárki elhelyezhetett, a másik oldalán ott
sorakoztak az egy évvel korábbi feliratok. Ezeket megőrzik, hiszen így
is íródik a civilek története, - mondta Kálmán Lajos, a CivilPont munkatársa.
Kézműves sátrakban mókás maszkok készültek a gyerekek arcára óvónők keze
nyomán, de a kicsinyek maguk is kipróbálhatták kézügyességüket. Janó Tibor
korongos "műhelyéből" formás kis műremekek kerültek ki.
A közelben a tehetségkutatóként is működő Szentesi Farkasok utánpótlás
foci egyesületből kisgyerekek tartottak bemutatót. Az őket körbevevő tömeg
nem tágított akkor sem, amikor a capoeira helybeli követői mutatták be,
milyen leleményesek is voltak több száz évvel ezelőtt a brazil rabszolgák.
A harcművészet a kései követőiknél már sokkal inkább akrobatika, ezt bizonyította,
amikor záróakkordként öt fiatal egyszerre ugrott hátraszaltót, ráadásul
füvön, ami még nehezítette produkciójukat. A kultúrák közti barátkozásra
jó példa, hogy a Republic együttes színpadépítő technikusai siettek segítségükre,
amikor a csapat zenéje nem akart elindulni.
 Indiános
zenekar a Kossuth téren
A Herencias együttes kecsua indián nyelven és népviseletben énekelt,
zenélt. Hasonlót még nem láthattunk Szentesen, igaz, ők sem zenéltek még
Horváth Mihály-szobor tövében. Ritka látványosság a koncert után hangfalat
toló indián, hát még a magyarul beszélő! Az ecuadori együttes tagjai jelenleg
Budapesten élnek. Egyikük, Carlos Pineda kérésünkre a mi nyelvünkön mutatta
be hangszereiket, a pánsípot, furulyáikat: a dél-amerikait, észak-amerikait,
kínait, a kenát és a cho-t. A chak-chak pedig az európaiak számára legérdekesebb,
csörgőszerű hangszer volt, ezeket az indiánok évszázadok óta használják
ünnepeken, derült ki magyarázatából.
A bensőséges hangulat a nagykoncert kezdetekor elvileg lehetetlenné vált
a Kossuth-teret megtöltő tömeg miatt, mégis jelen volt. Amikor a Republic
frontembere, Cipő elkurjantotta magát: "Indul a ...", mindenki
egyszerre vágta rá: mandula!
A népszerű együttessel folytatódott az a hagyomány, miszerint a Térfesztivál
sztárjai (előzőleg az Experidance, NOX) jellegzetesen magyaros zenei és
gondolatvilágot követnek.
Darók József
|
