Lőrincz Márton olimpiai bajnok (1936) "Az olimpiász vasárnapja magyar részről akkora eredményeket hozott, hogy szenzáció tekintetében vetekednek az egész hét küzdelmeinek izgalmasságával. A nap első világeseménye, amely az egész föld sportköreit izgalomba tartja még ma is - a magyar Csik Ferenc nagyszerű győzelme volt a 100 méteres gyorsúszásban... A következő olimpiai szenzációt egy állásnélküli gépíróhölgy szerezte meg a magyar színeknek Csák Ibolya személyében, a női magasugrás küzdelmében... De a magyar birkózósport sem maradt el a vasárnapi dicsőséges szereplésből. A görög-római stílusban Lőrincz Márton irtózatos harc árán megszerezte a hatodik világbajnokságot. Vasárnap háromszor futott fel a magyar nemzeti lobogó az Olimpiász főárbócára, és háromszor dobbantotta meg a berlini magyar csoportok szívét a magyar Himnusz győzelmet hirdető hangja." - írta diadalmasan a Szentesen megjelenő Alföldi Újság a XI. berlini olimpián, 1936. augusztus 9-én aratott magyar győzelmekről. Ezen az olimpián 10 aranyérmet, 1 ezüst és 6 bronzérmet nyertek a magyar sportolók, és ezzel az éremszámmal 49 ország közül - Németország és az USA mögött - a harmadik helyezést érték el az éremtáblán. Nagy meglepetésnek számított a korondi születésű Lőrincz Márton (1911. okt. 23.) győzelme, aki 1934-ben robbant be a birkózó sportágba, de a következő évben már Európa bajnoki címet nyert, és ezzel biztosította helyét az olimpiai csapatban. A bizalomra rászolgált; a svéd Svensson bravúros legyőzésével megszerezte a hatodik magyar olimpiai aranyérmet. Két hét elteltével a szentesieket újabb öröm érte. Híre jött, hogy a szentesi születésű dr. Papp László többszörös Európa-bajnoknak köszönhetően, aki ekkoriban a Magyar Birkózó Szövetség kapitányi tisztségét is betöltötte, a berlini olimpikonok közül kettő - Lőrincz Márton és Zombory Ödön -, más neves sportolók kíséretében Szentesre látogat, és bemutatót tart. A világhírű vendégek tiszteletére - akik augusztus 30-án (vasárnap) délben valóban megérkeztek - a megyeháza és városháza közé diadalkaput állítottak fel, amely körül ott tolongott a város apraja nagyja. A birkózó delegáció tagjai a bíróság épülete előtt kiszálltak a gépkocsiból, és lelkes éljenzések közepette, a cserkészzenekar győzelmi indulójától kísérve, gyalogosan sétáltak a diadalkapuhoz. Itt dr. Lakos István helyettes polgármester köszöntötte a vendégeket. Különösen meleg szavakkal üdvözölte Lőrincz Mártont, akit szülőföldje (Erdély) a nagy diadal után nem ölelhetett keblére. A szónok kijelentette, hogy a szülőföld szerepét átveszi Szentes, és "örömmel fogadja fiaként keblére a fiatal aranyérmes bajnokot". Az első világháborús emlékmű megkoszorúzása után felvonultak a városháza nagytermébe, ahol a Szentesi Munkás Testedző Klub (SZMTK) díszközgyűlést tartott. A két olimpiai bajnokot a sportklub dísztagjaivá fogadták, átnyújtva nekik az erről szóló díszoklevelet. Az olimpikonok tiszteletére adott ebéd alatt Lőrincz Márton Lakos István h. polgármesternek a fogadtatásnál elhangzott szavaira válaszolva kijelentette, hogy "annyira megtetszett neki Szentes és a szentesi nép, hogy örömmel vallja magát ezentúl szentesinek, Szentes fogadott fiának, és viszonzásképpen a berlini olimpián kapott tölgyfacsemetét fölajánlja új szülőföldjének, Szentes városának". Este 8 órakor birkózóversenyt tartottak a Tóth József Színházteremben, mely zsúfolásig megtelt az ünneplő közönséggel. Vitéz Várady László országgyűlési képviselő köszöntötte a megjelenteket. "Mikor a képviselő bejelentette, hogy Lőrincz Márton Szentes városának ajánlja föl az olimpiai tölgyet, olyan frenetikus taps és éljenzés tört ki, hogy a képviselőt sokáig nem hagyták szóhoz jutni" - írta a korabeli helyi újság. Ezután kezdetét vette a birkózóverseny. Először a szomszédos Hódmezővásárhely és Szentes legjobbjai küzdöttek meg egymással, majd az olimpiai bajnokok tartottak bemutatót. Szőnyegre lépett a szentesiek kedvence, dr. Papp László is, majd ismét Zombory és Lőrincz küzdött meg egymással. A fényesen sikerült látogatás után mozgalom indult annak érdekében, hogy Szentesen egy házat vásároljanak Lőrincz Márton részére, ezzel is városunkhoz kötve a bajnokot. Ennek végeredménye nem ismert. A facsemete ünnepélyes elültetésére Lőrincz Márton jelenlétében 1937. márc. 29-én került sor a Polgári Leányiskola (ma Petőfi S. Ált. Isk.) előtti parkban. Az azóta terebélyes tölgyfa ma is látható, mellette emléktáblával. Adományozóját azonban messzire sodorta a történelem vihara. Sok viszontagság után az argentínai San Carlos de Bariloche városában hunyt el 1969. november 26-án. Emlékét erdélyi szülőhelye és fogadott városa, Korond és Szentes egyaránt őrzi. Labádi Lajos

<<< Vissza