Fontos (létfontos!) kezdeményezést, klubot indított el Bubor Zoltán azzal, hogy megpróbálta összegyűjteni a szentesi és a város környéki vállalkozókat. A térség több száz vállalkozásából közel félszázan regisztráltatták magukat, mint klubtagok. Kezdetben sem, ma sem értem a kívül maradókat, miért nem jó egy olyan szervezet, amelyben a tagok határozzák meg a saját tevékenységüket, vagy az a baj, hogy tartoznának valahova s ezzel sérülne a függetlenségük? Igaz a közösséghez tartozás némi tagdíjjal és fáradtsággal jár, mert illik eljárni a havi egyszeri összejövetelre. Térségünkben a vállalkozások összetétele nem kedvező: nagyon kevés a nagy és közepes üzem és túl sok, 90 százalék feletti a kicsi, zömében 1-2 személyes, jórészt kényszervállalkozás. Régóta gond, hogy az egyes cégek nem ismerik egymást, így összefogásról, egységes fellépésről, például közös pályázatokról szó sem lehetett. Ezen a gondon próbált (próbál) segíteni a klub. S, hogy ez valóban működőképes legyen, ahhoz el kellene járni a rendezvényekre. A legutóbbin, melyen a Szentes és térsége gazdaságfejlesztési koncepciójának a megvitatása volt a téma, alig jött össze két tucatnyi vállalkozó. Pedig ez a tervezet akár 5-10 évre előre meghatározza a fejlődés irányát. Nem hiszem el, hogy mindenki állandóan (24 órát) dolgozik, s nincs egy szabad órája, hogy a saját jövőjéről vitatkozzon. Egy klub csak akkor végezhet eredményes munkát, ha a tagok eljárnak a foglalkozásokra. Nem értem, hogy egy alulról építkező, pártokon kívül álló egyesület miért nem jó? Tudom elszokóban vagyunk a beszédtől, még jobban az értelmes vitáktól. S, ha egy-két alkalommal még nem merek megszólalni, harmadszorra talán már megjön a bátorságom. Miért félünk az információtól, a tudástól, miért nem merjük használni az agyunkat. A lábunk arra visz, amerre a fejünk irányítja, de jó irányba vezet-e? Ha nem lesz igazi összefogás Szentesen illetve a hozzákapcsolódó falvak között, akkor a következő 5-10 évben is parkoló pályán fogunk mozogni, s csak szemlélői leszünk a haladásnak. Ez volt az egyik leglényegesebb kérdése a Horváth István vezette 15 tagú munkacsoport által összeállított hosszú távú gazdaságfejlesztési koncepciónak. Ezt az összefogást kicsiben a Vállalkozások klubjában lehet felmutatni. S, ha kicsiben ennyi embert érdekel a jövő, akkor nagyban sem számíthatunk sok jóra, bárcsak tévednék! Maradhatunk továbbra is ismeretlenek egymás számára, mehetünk - függetlenségünket fenntartva - a magunk feje után, avagy ismeretséget kötve, egymás kezét fogva, segítve is építhetünk jövőt. A kettő közül lehet a szentesi és térségi vállalkozóknak választani, tehát hogyan tovább? Dr. Horváth György

<<< Vissza