Tomcsányi József alkotmányos főispán Akárcsak országosan, nálunk sincs kellően a köztudatban az ún. "kis kiegyezés" időszaka, az 1860/61-es évek történései. Pedig az 1849-től kiépített nyílt önkényuralmi rendszer ekkor omlott össze, és kísérlet történt az 1848-as alkotmányosság maradéktalan helyreállítására. Szentes esetében az volt a tét, hogy sikerül-e visszaszereznie az 1848 nyarán elnyert rendezett tanácsú város jogállását, amely biztosította a szakszerű közigazgatást, a szakképzett tisztviselők alkalmazását, valamint a helyi polgári és bűnfenyítő törvényszék felállítását. Ismeretes, hogy Ausztria súlyos vereséget szenvedett az 1859. évi olaszországi háborúban. Ez maga után vonta az addigi centralista politika csődjét. Az uralkodó kormányzati változtatásokra kényszerült, amelyek Magyarországot is érintették. 1860. március végén felmentette Albrecht főherceget főkormányzói állásából, s helyébe a magyar származású Benedek Lajos táborszernagyot nevezte ki. Ferenc József ezzel a személycserével a Magyarországgal szemben eddig alkalmazott politika megváltoztatása, vagyis a Bach-rendszer lebontása mellett döntött. Ezekről a változásokról Szentes város lakossága falragaszok útján értesült. Az április utolsó napjaiban kifüggesztett hirdetményekből megtudhatták, hogy az ország közigazgatási egységét megbontó helytartósági osztályokat megszüntették, illetőleg Budán egyesítették. Kitűnt az is, hogy az új kormányzat tervezi a korábbi megyei szervezet helyreállítását, az önkormányzati testületek megalakítását, ezt követően pedig az országgyűlés összehívását. Az Októberi Diploma kibocsátása után valóban megkezdődött a megyei önkormányzati szervek helyreállítása. Az ezzel kapcsolatos előértekezleteken - melyeken már az új, alkotmányos főispán, Tomcsányi József elnökölt - a meghívottak kinyilatkoztatták, hogy csakis az 1848-as törvények szolgálhatnak kiindulópontul. Ennek megfelelően az 1848. évi megyei tisztikar és bizottmány részvételével tartották meg az alakuló közgyűlést Hódmezővásárhelyen, 1860. december 18-án. (A 433 fős megyei bizottmányban Szentes városa 91 taggal képviseltette magát.) Elsőként intézkedtek a tisztújítás napjának kitűzéséről, valamint a megye hagyományos járási beosztásának helyreállításáról. A december 20-án megtartott tisztújításon az első és másod alispáni posztra az 1848. évi első és másod alispán, Rónay Mihály és Török Bálint került. A járási tisztviselők megválasztásánál már a megye hagyományos közigazgatási beosztását vették alapul. Ez a három történelmi járás (tiszáninneni, tiszántúli, központi) helyreállítását jelentette. A tiszántúli járás élére - amelyhez Szentes is tartozott - Boros Sámuel 1849-es szentesi polgármestert választották meg. A megyei bizottmány és tisztikar megalakulását követően megkezdődhetett a rendezett tanácsú városok újjászervezése. Ezzel kapcsolatban ifj. Mailáth György tárnokmester utasításokkal látta el a főispánokat. Felhívta figyelmüket, hogy a szervezés egyelőre csak a városok beligazgatására terjedjen ki, a bírói állásokat az országbírói értekezlet javaslatainak elkészüléséig ne töltsék be. A tárnokmesteri körlevelet 1861. január 8-án tárgyalta Csongrád Vármegye Bizottmánya. A rendezett tanácsok újjászervezésének kivitelezési módja körül megoszlottak a vélemények. Végül határozatilag kimondták, hogy a városok lakossága megyei küldöttségek által kérdeztessék ki: rendezett tanáccsal akarják-e magukat kormányozni? A szentesi népszavazás megszervezésére Boros Sámuel főszolgabírót, Mikecz Ferenc alszolgabírót és Bartha János esküdtet nevezték ki. A szavazásra jogosult lakosok névjegyzékének összeállítása után írásban értesítettek minden érdekeltet a tervezett szavazás határnapjáról. (A névjegyzékben 2431 lakos neve szerepelt. A város lakóinak száma ekkor 25 ezer fő körül mozgott.) A szavazás tizedenként (kerületenként) három turnusban történt január 15-17. között. A küldöttek minden alkalommal szó szerint felolvasták az 1848: 23. tc-t, majd közérthetően elmagyarázták a rendezett és a rendezetlen tanács közötti különbséget. Ezek után szólították fel nyilatkozattételre az egybegyűlteket. A szavazás eredményéről a küldöttségi elnök az alábbiakat jelentette a megyei bizottmánynak: "Többször ismételt kérdésünkre általános felkiáltással elannyira kivétel nélkül, hogy avagy csak egy ellenkező szó sem keletkezett, mindnyájan a rendezett tanács felállítása iránt akaratjukat nyilvánították." Az egyhangú óhajnak megfelelően a küldöttség elrendelte a városi közigazgatás azonnali átszervezését. Január 24-30. között megtartották a tisztújítást. A legfontosabb tisztségek betöltése (polgármester, főbíró, főkapitány, 8 tanácsnok) közvetlen választás útján történt. Polgármesterré Bálint László gazdálkodót választották. A 120 tagú új városi képviselő-testület február 9-én tartotta meg alakuló közgyűlését a református népiskola nagytermében. Bálint László polgármester megnyitó beszédé-ben méltatta azt a tényt, hogy az oly terhes 11 év után ismét alkalom nyílt az "önkormányzati tér" elfoglalására. Labádi Lajos

<<< Vissza