Hazánkban és így kedves városunkban is egyre több egyesület, szervezet, intézmény foglalkozik a növekvő szegénység enyhítésével. A szolidaritás fogalma nem új keletű. Régen a különböző egyházak, jótékonykodó úriasszonyok vállalták fel az elesettek támogatását a maguk módján. Később néhány évtizeddel ezelőtt már állami szinten is létrejöttek gondoskodó intézmények, törvények biztosították ezen tevékenység sikerét. Ma is minden kormány megpróbál az elesetteken segíteni, sajnos kevés sikerrel. Továbbra is szükség van a társadalom szervezett támogatására. Ezt a szükséget nagyon sok ember érzi, és vallja magáénak az ezzel járó áldozatos tevékenységet. Sajnos, olyanok is sokan vannak, akik öncélúan kezelik ezt a kérdést. Az igazi szolidaritás mély érzésekből fakad, nem vár elismerést, vagy hálálkodást. A szolidáris tevékenység egyik elérendő célja a gondoskodás mellett, a szolidaritás érzésének, tudatának elmélyítése a társadalomban. Ma már az eredményesen tevékenykedő civil szervezetek a széleskörű összefogásra, minél nagyobb számú aktivista részvételére, az önkéntességre és főleg a folyamatosságra helyezik a hangsúlyt. Nagyon fontos a sokrétűség. A szolidáris tevékenység nem állhat csak a karácsonyi szaloncukor, vagy egy-egy ingyen ebéd ill. használtruha osztogatásából. A társadalom különböző rétegei más-más gondokkal küszködnek. Lakhatás, tanulás, munka, közművelődés, egészségvédelem, stb., hogy csak néhány dolgot említsek. Aki a gondoskodást, egy-egy dologra szűkíti nincsen tisztában a szükségletekkel. Kétségkívül nagyon látványos eredményeket lehet szervezni, de azok az intézmények, civil szervezetek vagy egyházak teszik jól, ha ezirányú tevékenységüket minél szélesebb alapokra helyezik korra, nemre, gazdasági helyzetre való tekintettel. A szegény családban élő gyermeknek is szüksége van mindarra, amit jó anyagi körülmények között élő társa megkap. Nekik is kell a kultúra, az egészségvédelem, a sport, a táborozás, a kirándulás, stb. Tehát, törekedjünk arra, hogy alkalmi látványos rendezvények helyett a mindennapos gondok megoldását helyezzük előtérbe. Polgártársaink, akik érzik a szolidaritás szükségét vegyék fontolóra, hogy adományaik jó célokat szolgáljanak. Még arra is nagyon figyelni kell, hogy a legtöbb ember szégyelli elesettségét. Ne alázzunk meg senkit azzal, hogy az adományozás alkalmával a nyilvánosság előtt osztogatunk. A segíteni akarás legyen diszkrét, emberséges és folyamatos. Városunkban a legtöbb szociális munkát is felvállaló civil szervezetre ez a módszer jellemző. Nem szabad, hogy bárki is figyelmen kívül hagyja ezeket az elvárásokat. Nagyon fontos kérdés az is, hogy a szociális tevékenység ne kötődjön egyes emberek elképzeléséhez. A szolidaritás társadalmi ügy, tömeges tevékenység szükséges ahhoz, hogy eredményes legyen. Minden embernek megvan a módja, hogy önkéntesként bármely civil szervezetben sikeresen tevékenykedjen. E gondolatok jegyében hívom fel polgártársaim figyelmét a 2006. év során is bizonyára szükséges szociális gondoskodó szándékuk megvalósítására. Szentes Városáért Civil Fórum Ügyvivői testülete

<<< Vissza