Farkas Sándor országgyűlési képviselő hitt abban, hogy 2005. felemelkedő év lesz a magyar emberek számára. Sajnos nem így történt - jelentette ki beszélgetésünk elején. Majd gyorsan hozzátette: az emberek panaszkodnak, vészhelyzetről, esetenként kilátástalanságról beszélnek. Ez nem helyes egy társadalomban. Azok a javaslatok, amelyeket személyesen vagy képviselőtársaimmal közösen a parlament elé terjesztettünk, mind jobbító szándékú javaslatok voltak, és segítették volna az előbbiek orvoslását. Sajnos ezek a javaslatok süket fülekre találtak. A lakosság véleményével együtt. Például a Nemzeti Konzultáció országjárása során az emberek nyíltan, őszintén megfogalmazták elképzeléseiket, a helyi szinten érződő problémáikat, amik az országos politikában is lecsapódnak. Azokat a véleményeket kell nekünk támogatni, magunkévá tenni vagy megerősíteni, amelyeket az emberektől hallottunk. Tényként kezelni, hogy megvalósulhassanak. A honatya véleménye szerint tapasztalhatók olyan elmozdulások, pozitívumok, amelyek a térség fejlődéséhez, lakosságának komfortérzetéhez hozzájárultak. Példaként a folyamatban lévő csa-tornaberuházást említette. - Örülök, hogy a megyeháza felújítása lassan befejeződik. Régi hiányt pótolunk a címzett támogatással. Az már más kérdés, hogy az épület üzemeltetése hogyan fogja majd a közcélokat segíteni. Ezekkel kapcsolatban vannak fenntartásaim. Sajnálom, hogy a Petőfi szálloda még mindig így áll. Tudom, nem egyszerű jogi procedúrának vagyunk a részesei, most mindannyiunknak arra kell törekedni, hogy ez a szégyenfolt a város közepén eltűnjön, az épület minél hamarabb felújításra kerüljön. Fontos arról is szólni, hogy ha egy városban léteznek politikai erők, akkor az esélyegyenlőséget meg kell adni a számukra. Ebben látok bizonyos hiányosságot, úgy érzem, hogy az ellenzéki oldal háttérbe szorul. Remélem, ezt a kialakult helyzetet hamarosan átgondolja a város vezetése, hiszen nem szerencsés az, ha például plakátolási akciót indít egy párt, ami beletartozik a demokrácia széles skálájába, annak különböző tiltásokkal próbálnak véget vetni. Hiszem, hogy Magyarországon demokráciának kell lennie, és ennek jól kell működnie. Vannak kisebbségi és többségi vélemények, de mindkettő mögött komoly erő áll, itt a megfelelő konszenzus kialakítása nélkülözhetetlen. Fontos az, hogy nyugodt légkörű, ahogyan Sólyom László köztársasági elnök fogalmazott, minden suttogó propaganda nélküli őszinte kampány legyen a térségben. Tisztességes eszközökkel. Nagyon fontos, hogy a kis- és középvállalkozások itt a térségben is megfelelő erővel bírjanak, megfelelő gazdasági potenciájuk legyen. Ezáltal munkahelyet teremthetnek és megtarthatnak, hiszen ez a térség egyik legfontosabb kérdése. Ma tudjuk, 10 százalék fölött van a munkanélküliség a városban. Szentes és térségének gazdasági fellendülése még mindig nem indult be. Gondoltuk, az autópálya fellendíti majd, hiszen az innovatív tőke nagyon hiányzik, az a szellemi potenciál, az a vállalkozó erő, amely nélkül egy térség gazdasági növekedése elengedhetetlen. Az egészségügyről szólva Farkas Sándor kijelentette: országos szinten rendkívül sok probléma van, melyek kihatással vannak a helyi intézményekre is. A honatya félti a kórház státuszát, jövőjét, mert mint mondta, az közel százezer ember mentsvára. Fontosnak tartja, hogy hosszú távon biztonságot jelenthessen minden itt élő ember számára. - Ami az idősek otthonát illeti, kormányígéret van rá, hogy felépülhessen – folytatta a képviselő. Várhatóan a címzett támogatásokkal februárban a parlament is elfogadja azt. Örülhetünk a megvalósulásnak, más kérdés azonban, hogy az intézmény finanszírozása az új szociálpolitikai elképzelések szerint mennyire lesz biztonságos. Láthatjuk, tapasztaljuk, hogy a szociális háló inkább kilyukadni látszik, mintsem sűrűsödne. Ez a jelenlegi költségvetési hiány hosszú távon nem tartható. A kormányzat úgy gondolja, hogy az oktatáson, az egészségügyön lehet spórolni. Nem szabad. Ezek mind-mind a jövőt szolgálják. Az agráriummal kapcsolatban az országgyűlési képviselő elmondta: az uniós csatlakozással személy szerint is voltak fenntartásai. Az újabb költségvetés elkészültével a 2005-ös esztendő bebizonyította, hogy egy gyengén felkészült, a piaci viszonyokra nehezen reagáló agrárium csatlakozott az unióhoz, amely veszteséget könyvelt el. - Nem azért, mert mi nem értünk a mezőgazdasághoz, hanem mert olyan versenyhelyzet alakult ki, amelyben nagyon nehéz talpon maradni. A jelenlegi támogatásokat, amit a gazdák kapnak, inkább jövedelem kiegészítésnek lehet mondani. Nem elég. Mellette technikailag, műszakilag, szervezettségben, informatikailag is le vagyunk maradva. Ha nem teszünk ellene, az a versenyhátrányunk további romlását jelenti. Mi lesz 2007 után? A kérdésre Farkas Sándor így válaszolt: - A vidék megtartó képességét, erejét hosszú távon a mezőgazdaságnak kell jelenteni. Meggyőződésem, hogy az országnak továbbra is az agrárium lesz az egyik megtartó eleme, még akkor is, ha az Európai Uniónak ez nem tetszik. Mert nekünk ezek az adottságaink, amelyek megvannak, ezt jó értelemben ki kell aknázni, lehetőségeinkhez képest ki kell használnunk. Nem tönkretenni, hanem olyan mezőgazdaságot, olyan vidéket, olyan táj- és természetvédelmi gazdálkodást kell végezni, amely hosszú távon biztosítja az egyensúlyt az agrárium, a mezőgazdasági termelés, valamint a környezet- és tájvédelmi rendszerekben. Erre mi képesek vagyunk, meg tudjuk tenni, csak ehhez megfelelő uniós lehetőséget kellene kapnunk. Bízom abban, hogy 2006 a változás éve is lesz, újból polgári kormánya lesz az országnak, és abban az esetben ezeket a kérdéseket másképpen kezeljük majd, és elindítunk egy olyan folyamatot, ami bebizonyítja, hogy hosszabb távon igen is lehet Magyarországon tervezni. Az országban biztonságban lehet élni, kiszámítható keretek között lehet hosszú távon gondolkodni, családot alapítani. Lovas József

<<< Vissza