<<< Vissza

Megőrizni az alkotó békét

2006. január 6.

 
A mögöttünk levő esztendőt az építkezés évének nevezi Szirbik Imre polgármester. Mint mondja, 2004-ben és 2003-ban előkészítették azokat a döntéseket és pályázatokat, amelyek 2005-ben elkészültek, s amelyeket az idén szeretne megvalósítani az önkormányzat.

- A legnagyobb feladat ebből a csatornahálózat kiépítése - mondta a polgármester. Amikor 2002-ben meghirdettük, nagyon sokan álltak a program mellé. Mára a munka hatvan százaléka megépült, két öblözet, a kiséri, a városközponti, valamint a felsőpárti jó része is elkészült. Ez közel 3300 lakás bekötését tette lehetővé. Mindez sok türelmet, összehangolt feladatvégzést igényelt, hiszen a munkák közterületen folytak, közvetve érintették a lakosságot. Öszszefogással, odafigyeléssel sikerült a problémákat megoldanunk, a munka idén folytatódik, a felsőpárti rész befejezésével és az Alsórét kiépítésével.

A másik nagy feladat a megyeháza felújítása. Ma már látjuk, mikor foglalja el helyét a levéltár és a múzeum, és hogyan kerülhet a lakosság használatába az ok-tatási-kulturális-konferencia központ. Emellett orvosi rendelők, utak újultak meg, vízvezetékek épültek, és nemcsak a belterületen. A város peremkerületei is komfortosodtak.

A város történetében egyedülálló költségvetést tettünk le az önkormányzat asztalára, abban a fejlesztés és a működés megegyező volt, máshol és máskor a fejlesztés jó, ha a 25–30 százalékot eléri. Tavasszal elkezdődik a sétálóutca kialakítása a Nagy Ferenc utcában, megkezdődik a Jövendő utca teljes kiépítése a Horváth Mihály utcától a Rákóczi utcáig, így a Kossuth utcával párhuzamos tengely kiépülésével elkezdhetjük a főutca rekonstrukcióját. Megkezdődik a református nagytemplom, a református egyházzal közösen az idősek otthona kialakítása. Nagy örömünkre a kormány már megszavazta, hogy a város beruházásában, a kormányzat jelentős támogatása mellett elkezdődhet a 100 férőhelyes idősek otthona kialakítása.
2005-ben 22 új bérlakás épült Szentesen. Ezzel jelentős lépést tettünk a lakás-gazdálkodásban úgy, hogy 49 család lakásproblémáját tudtuk megoldani. A 49 családon belül 80 gyermekét. Öröm számomra, hogy a fiatal generációnak is esélyt tudtunk adni, valahol csökkenhet az a hátrányos helyzet, ami családalapításkor problémát jelent a fiatalok számára.

Az ipari parkban új üzemek létesültek. Közülük is a kerámiaüzem már megkezdte a bővítését, tehát egy jó prosperáló cégről van szó. Bő esztendővel azelőtt egy belga cég járta e vidéket azzal a szándékkal, hogy saslikgyárat épít ki. Nem Szentest választotta, és máig sem kezdte meg az építést A szentesi akarat, az alkotó tevékenység megjelenését jelzi az, hogy akkor helyi vállalkozók, a Hungerit Rt. vezetésével karöltve úgy döntöttek, az ötlet jó, létrehozzák az üzemet. A város pályázati támogatásával, közös erővel elkészült a 40 munkaerőt foglalkoztató üzem. Ez számomra azt is mutatja, nem vagyunk rosszabbak, nem vagyunk bátortalanabbak, mint az Európa nyugati féltekén élők, ugyanolyan gondolataink lehetnek, megvan az ötletünk hozzá, hogy megvalósítsuk, ha tényleg összefogunk. Ebben bízom 2006-ban is.

Az építkezés a környező településekre is jellemző, hiszen 2005. volt az első éve a kistérségi társulásnak, amely szorosabbra fűzte a kapcsolatot hét község és a város között. Az első nagy közös pályázatunk karácsony előtt győztesen került ki a versengésből, ennek eredményeként megkezdődhet a térséget behálózó internet- és a hozzátartozó kábeltévé-hálózat kiépítése.

Nem akármilyen esztendő áll előttünk. A választásokon túlmenően is. Bízom benne, hogy bölcsen, higgadtan végig tudjuk gondolni, mit akarunk, és hozzá mindenki a tudása legjavát adja. Szentes 2005-ös esztendeje ezt mutatja. Amellett, hogy gyarapodtunk, szépült a város, igazából arra vagyok büszke, hogy Szentes megőrizte alkotó békéjét. Ami sokszínűségben gyökerezik ugyan, de döntések előtt mindig össze tudott fogni. Megtanultuk becsülni egymást. Mindez előrelépést jelent a 2006-os esztendőre: birtokba vesszük a megyeháza épületét, a nyáron körvonalazódhat a Kossuth tér jövőbeni arca, őszszel már a megújult nagytemplom fogadhatja híveit, és ez szép bizonyítéka a város sokféleségének, hiszen kevés település mondhatja el azt, hogy az egyház és a város összefogásával megújulnak az épületek. A város anyagi támogatást nyújtott az evangélikus templom felújításához, a temetők megújulásához, örültem annak, amikor a református iskola gyarapodott. Mindegyik mögött ott van a szentesi ember. Érte tesszük a dolgunkat.

Maradt feladat jövőre is. A legnagyobb a munkahelyteremtés. Amikor az emberek mögött biztos kereset áll, akkor igazán szabadok, nem kiszolgáltatottak. Az önbizalommal bíró emberek tudnak csak várost építeni. Feladatunk: újabb munkahelyek telepítése, a már meglévők bővítése, azon lehetőségek kihasználása, amelyek mögött a tavalyi évben sem mentünk el észrevétlenül. Úgy látom, hogy 2005-ben példát mutattunk abban, hogy összefogással, közös gondolkodással, tettre kész akarattal, békés építő közösséggel a város sokra viheti. Ezt szeretném elérni 2006-ban is, és ha a város lakossága úgy dönt, hogy végezzem továbbra is a munkám, akkor teszem azt a követő esztendőkben is.

A Petőfi szálloda ügyében a bíróság végre helytállónak ítélte meg 1998-as döntését, miszerint a komplexum a városé. Sajnálom, hogy erre hét esztendőt kellett várni. Ezzel megnyílt a lehetőség, hogy a felújítási munkák elkezdődjenek, a képviselő-testület a tavaszi ülések egyikén dönt majd róla. A felújítás sokszorosan meghaladja a város anyagi erejét. Nyilvánvalóan olyan befektetőt, olyan befektetési módot kell találnunk, amely biztosítja azt, hogy még egyszer ne kerüljünk olyan csapdába, mint 95-ben. Körvonalazódnak a dolgai, van érdeklődés iránta.

A választások évében a politikai elkötelezettségről beszélnek az emberek. Számomra a modern baloldaliság azt jelenti, hogy adjunk minél nagyobb teret és lehetőséget a tehetségnek. Ugyanakkor érzékeny maradjon a szegények, a lemaradók irányába, mindazok felé, akiknek valamilyen módon a szárnyalás útja nem járható.

Amiért várospolitikusnak érzem magam, úgy gondolom, idővel az embernek az úgynevezett szamárlétrát végig kellene járnia. Ami azt jelenti ez esetben, hogy először kis közösségben mutassa meg, mit tud. Legyen az egy község, egy város, ahol és amikor a szavainak hitelt ad a tetteivel. Ha ennél messzebb kezd valaki, akkor nem érzékeli a döntéseinek a gyakorlati súlyát. Amikor az ember hosszú éveket tölt el helyi politikusként, a dolgok sok esetben gondolkodásra késztetik. Naponta találkozom a problémával, szemtől szembe látom az arcot, találkozom azzal, hogy például egy lakbéremelésnek mi a hatása a konkrét családokra. Találkozom a segítséget kérő igénnyel. Pályám során megfigyeltem, hogy a polgármesterek, függetlenül attól, hogy milyen tagkönyv van a zsebükben, egy bizonyos szintig valahol közösen gondolkodnak, közösek a gondjaik, közösen érzékelik a döntések súlyát. Akkor kezdődik a probléma, ha ezek a képviselőtársak megpróbálják hazahozni a parlamenti gondolatot. Látom a kettősséget is, némelyik bizonyos esetekben ugyanazt a kormányt szidja, amelyiktől a támogatást kapta. Ezen a tudathasadásos állapoton jó lenne túllépni.

- Ezért is döntöttem úgy, hogy megmérettetem magam, s ha a lakosság is úgy gondolja, a két feladatot, a polgármesterit és az országgyűlési képviselőit együtt végezni el. Szeretném az ország házába azt a szellemet bevinni, ami a gyakorlati kérdést, az emberközpontú megoldást jelenti. A helyi ember szemén, személyén keresztül az országos politikát befolyásolni. Szeretnék a városnak, a térségnek minél többet hozni. Amit innen ebből a székből eddig nem tudtam megtenni - jelentette ki a polgármester.


<<< Vissza