A 2003. évi LXXXIX. törvény szerint talajterhelési díjat azoknak kell fizetni, akiknek az ingatlana előtt a közcsatorna műszakilag rendelkezésre áll, de az ingatlanon belüli házivezeték nincs megépítve. Az évekkel ezelőtt épült vezetékek melletti ingatlanok esetében fél éves türelmi idő után 2004. július 1-jétől kellett a talajterhelési díjat fizetni. A díj mértéke a jogszabályban rögzítetten évről-évre folyamatosan emelkedik, 2005-ben 24 Ft/m3, 2006-ban 60 Ft/m3, 2007-ben 90 Ft/m3, 2008-ban 108 Ft/m3, 2009-ben pedig eléri a teljes értékét, a 120 Ft/m3. A díjszámítás alapja a vízóra által mutatott, elfogyasztott vízmennyiség. A társulat megalakulása után épülő vezetékek melletti ingatlanokra is vonatkozik a talajterhelési díjfizetési kötelezettség, ha a tulajdonos nem csatlakoztatja az ingatlanát. Csatlakozásnak az minősül, amikor az ingatlanon belüli vezetékrendszert a "csonkkal" összekötötték, s azt a vízmű átvette. Tehát a szivattyúval éjszakánként a derítőből a csonkba beemelő ugyanúgy fizeti a talajterhelési díjat, mintha a telkén a csonk bent sem lenne. Az akkori törvény adta jogával élve az önkormányzat 2004 tavaszán úgy alkotta meg a helyi rendeletét, hogy az év közben elkészült vezeték mellett élők a végleges üzembe helyezés évét követő év végéig haladékot kapjanak. Tehát a legutoljára elkészült vezeték melletti ingatlanok esetében is legalább egy év álljon rendelkezésre a rákötésre. 2004 őszén azonban megváltozott a talajterhelési díjra vonatkozó törvény. Az új jogszabály szerint legkésőbb a műszakilag rendelkezésre állástól számított 90. naptól talajterhelési díjat kell fizetni annak, aki nem kötött rá az elkészült csatornára. Ez az időpont a Kisér és a városközpont esetében 2005 ősze, a talajterhelési díj fizetésének a kötelezettsége 2006. január 1-jétől esedékes ezekben az öblözetekben. Azok esetében, akiknek az ingatlana előtti vezeték már 2004-ben elkészült, az év végi rákötési határidő méltányosnak tekinthető. A sokéves tapasztalat szerint az időjárástól függően október végéig építhető a házi csatorna, de a novemberi csapadékos és hideg időben már nem célszerű nekifogni, hacsak az időjárás a kegyeibe nem fogadja az építőket. Egy-egy vezetékszakasz elkészülte után a társulat levélben tájékoztatta a tulajdonosokat a kerítésen belüli házivezeték elkészítéséhez szükséges további teendőkről. Mindenkinek saját érdeke, hogy minél hamarabb használatba vegye az anyagi áldozatvállalásával is elkészült csatornát, megszabadulva a szippantás drága és kellemetlen voltától. Különösen igaz ez most, a nagy nyári esők után várhatóan csapadékos ősz, illetve tél beállta előtt. Ebből a megfontolásból szerepel az értesítő levélben az október 31-i dátum. Az önkormányzatnak és a társulatnak nem szándéka, hogy a kiséri és a városközponti öblözetben 2005-ben elkészült gerincvezetékek melletti ingatlanok tulajdonosait arra ösztönözze, hogy a tél beálltával is építse meg a házivezetékét a december 31-i határidő betartása érdekében. A 2005 folyamán megépült gerincvezeték mellett levő ingatlanok tulajdonosait az értesítő levél arra kéri, hogy akik tehetik minél hamarabb kössék rá az ingatlanukat a közcsatornára. Akiknek ez nem lehetséges, ezt 2006 közepéig a talajterhelési díj fizetési kötelezettség nélkül megtehetik. A felsőpárti öblözet befejezése 2006 nyarára várható. Ennek megfelelően függetlenül attól, hogy az ingatlan előtt a csatorna 2005-ben vagy 2006-ban épült meg, 2006. végéig talajterhelési díj fizetése nélkül végezhetik el ugyanezt a bekötést. Ahogy eddig is, a város a későbbiekben is az embert középpontba helyezően méltányosan fogja a jogszabályt értelmezni, időt hagyva mindenkinek a saját ingatlanán végzendő feladatok elvégzésére. Mindannyiónk közös végső célja a csatornabekötések megvalósítása. Szirbik Imre Szentes város polgármestere Kocsis László Csatornamű Társulat IB elnöke

<<< Vissza