<<< Vissza

Ellenzéki vezérek díszpolgársága
Szentes és az országos politika a századfordulón (IV.)

2005. július 22.

 
Dr. Tasnády Antal 48-as körelnök

Amint nyilvánosságra került a Fejérváry-kormány kinevezése, 1905. június 21-én történt leszavazása, a képviselőház ülésének elnapolása, valamint a nemzeti ellenállás meghirdetése, a Szentesi I. 48-as Népkör választmánya tanácskozásra gyűlt össze. Tasnády Antal - aki május közepe óta mind a két 48-as kör elnöki tisztségét betöltötte - a teendőkről szólva kijelentette, hogy mindenekelőtt figyelmeztetniük kell a 48-as köröket és a népet a törvénytelen kormány működésében rejlő veszélyre, és fel kell őket szólítani az ellenállási mozgalomhoz való csatlakozásra. Indítványozta továbbá, hogy hívassanak egybe rendkívüli városi közgyűlést, és azon a szövetkezett ellenzék vezéreit - Kossuth Ferencet, gróf Apponyi Albertet, Ugron Gábort és báró Bánffy Dezsőt - válasszák meg Szentes díszpolgáraivá. A választmány az elnöki indítványokat elfogadta. Tasnády és 53 városi képviselő írásban kérvényezte a rendkívüli közgyűlés június 29-re történő összehívását. Beadványukban már nemcsak a nemzeti ellenállás vezéreinek díszpolgárrá választását indítványozták, hanem azt is, hogy a képviselő-testület határozatilag tiltsa meg a városi adóhivatalnak az állami adók beszedését és elfogadását, a katonai ügyek vezetőjének pedig az újoncállításra vonatkozó törvénytelen rendeletek végrehajtását.

A rendkívüli közgyűlésen a koalíció vezéreinek díszpolgárrá választása általános lelkesedés mellett - 1 ellenszavazattal - megtörtént. Az adóbeszedés és az újoncállítás tilalmára vonatkozó indítvány azonban formai kiigazításra szorult. A városi tanács ugyanis - bár egyetértett az indítvány tartalmával és hazafias szándékával - figyelmeztette a képviselőket, hogy az 1886: XXI. tc. csak a törvényhatóságoknak biztosítja azt a jogot, hogy országos ügyekkel foglalkozzanak, azokat megvitassák, és az országra nézve sérelmes rendelkezésekkel szemben az ellenállás terére lépjenek, a városoknak nem. Az azonban jogukban áll, hogy a törvényhatóság közbenjárását kérelmezzék és igénybe vegyék. Ezért a tanács azt javasolta a képviselő-testületnek, hogy keresse meg Csongrád vármegye törvényhatóságát és kérelmezze, hogy úgy Szentes város tanácsát, mint a vármegye területén lévő összes községek elöljáróságait szólítsa fel arra, hogy az állami adók beszedését szüntessék be, illetve az adófizetésre önként jelentkezőket utasítsák vissza. Továbbá rendelje el azt is, hogy a meg nem szavazott újoncok toborzásához a városi és községi közegek segítséget ne nyújtsanak. A képviselő-testület a tanács módosító javaslatát egyhangúlag elfogadta.

A szentesi kérelemre, amely magába foglalta a rendkívüli megyegyűlés öszszehívásának szorgalmazását is, a megyei vezetés hivatalos formában nem reagált. Dr. Cicatricis Lajos alispán ugyan általánosságban a megyék ellenállásának jogossága mellett nyilatkozott, de kijelentette, hogy addig nincs szükség a rendkívüli megyegyűlés összehívására, amíg a minisztériumból nem érkeznek le a törvénytelen rendeletek, hozzátéve, hogy egyébként is a főispán hatáskörébe tartozik a megyegyűlés összehívása. Csató Zsigmond főispán pedig mélyen hallgatott.

Július-augusztus folyamán már alig akadt olyan törvényhatóság az országban, amelyik ne fejezte volna ki bizalmatlanságát a kormánnyal szemben, és ne tiltotta volna el tisztviselőit a törvénytelen adók behajtásától. Csongrád vármegye ezek a kevesek közé tartozott. Ez volt a témája az I. 48-as Népkör augusztus 20-án megtartott választmányi ülésének. A résztvevők megállapították, hogy Csongrád megye még semmiféle intézkedést sem foganatosított az alkotmányellenes kormánnyal szemben. Mivel Szentes város ez irányú kérelme süket fülekre talált, elérkezettnek látták az időt arra, hogy újabb mozgalmat indítsanak e szégyenteljes helyzet megszűntetésére. Augusztus 27-én rendkívüli közgyűlésre hívták össze a 48-as kör tagságát, amelyen határozatilag kimondták, hogy a szentesi 48-as pártkör: 1. Feliratot intéz a szövetkezett ellenzék vezérlő bizottságához, s biztosítja azt rendíthetetlen bizalmáról. 2. Az egész vármegyére kiterjedő mozgalmat indít, amelynek célja, hogy a törvényhatóság rendkívüli közgyűlésének összehívását kikényszerítse. 3. Felhívja a megyebeli választókerületek országgyűlési képviselőit, hogy gondoskodjanak kerületükben a fenti célú népgyűlések szervezéséről.

A szövetkezett ellenzék Vezérlőbizottságához intézett feliratban elítélték Csongrád vármegye törvényhatóságának hallgatását, kijelentve, hogy a megye népe megveti az ügyintéző minisztériumot, s a koalíció küzdelmét támogatja.

A városok és községek sürgető határozatai ellenére a rendkívüli megyegyűlés öszszehívására nem került sor. Ebben közrejátszott az is, hogy a Fejérváry-kormány szeptember 12-én lemondott, a bécsi udvar és a koalíció közötti tárgyalások felélénkültek, így a vármegyei vezetés jobbnak látta, ha továbbra is megmarad a kivárás taktikája mellett. A remélt kibontakozás azonban elmaradt. Az uralkodónál audencián megjelent koalíciós vezérkart a biztosra vett kormányalakítási megbízás helyett teljesíthetetlen, megalázó ultimátum várta. Ennek nyomán újabb lendületet vett a nemzeti ellenállás.

Labádi Lajos


<<< Vissza