Védtelenül maradt országszerte nagyon sok ember, mikor az 1999-2000-ben bekövetkezett nagy árvíz után tömegesen mondták fel a szerződéseket a biztosító társaságok. Kiestek a kártalanításra jogosultak köréből az árterektől bizonyos távolságra épült lakások tulajdonosai, olyan biztosító társaság is akadt, mely a lakott területen belül lévő vályogházak tulajdonosaival is felmondta a szerződést. A 2003. évi LVIII. törvény lehetőséget teremtett arra, hogy a Magyarország területén az ár-és árvízből eredő belvíz által veszélyeztetett területen lakóingatlannal rendelkezők a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap nyújtotta biztosítási feltételek teljesítésével jogosulttá váljanak egy esetleges káresemény utáni kártalanításra. Alapkezelőként a Magyar Államkincstárt jelölte ki a törvény. A tényleges szervezés - mondta Szirbik Imre polgármester - 2004-ben kezdődött, először a Tisza mentén mérték fel az elméletileg veszélyeztetett területek lakásállományát, ennek kétféle értelmezése volt. Egy szűkebb, mely szerint elsősorban a gáton belül, illetve a gáthoz közvetlenül kapcsolódó ingatlanokat érintette, Szentes tekintetében néhány ingatlant. A második értelmezés egy bővebb lehatárolást tett lehetővé, ezek az elméletileg veszélyeztetett területek. Ez például Hódmezővásárhely esetében hat ingatlant, Szeged és környékén - Algyővel együtt - száz ingatlant sem érintett. Szentes esetében - a Szolnoktól délre eső területek között példa nélkül - kétszáz ingatlanra bővítette a kört a második értelmezés. Ez döntően az Alsórét és a Mentettrét rendeltetésszerűen lakásra használt tanyáit érinti, illetve Zalotán egyetlen ingatlant, amely a gáton belül van. Nem tartoznak a strandon a hétvégi házak a sorba, mert nem állandó lakhelyül szolgálnak. Az ősz folyamán egyeztetett a szentesi önkormányzat a kincstárral - folytatta Szirbik Imre - jelenleg folyik a levelezés. Most az állag rögzítése, ennek teljes műszaki dokumentálása történik. A feladat olyan elvárásokat támaszt az önkormányzattal szemben, mint egy biztosító intézettel szemben. A biztosítók ehhez a munkához kiképezték a saját kárbecslőjüket és a kárügyekkel foglalkozó műszaki szakértőjüket, de az önkormányzatnak erre nincs embere. Én úgy gondolom - folytatta a polgármester, hogy a biztosítós szakmában is elég kevesen művelik ezt jól ebben az országban. A levelezés folyamán a Kincstár egy megoldást tudott ajánlani: végezze el a szentesi önkormányzat a feladatot. A polgármester úgy nyilatkozott: az önkormányzat nem zárkózik el a feladattól, de nincs a munkaerőpiacon a feladat ellátására szakember, talán hosszú hónapok után most sikerül betölteni a műszaki osztályon a vezetői állást. Azt azért látni kell, - zárta gondolatait - hogy Szentes a legkevésbé veszélyeztetett területek közé tartozik, a "C" kategóriában szerepel a Wesselényi Alap megkülönböztetése szerint, pontosan azért, mert a város kétfokozatú árvízvédelmi rendszere az ország egyik legjobban kiépített rendszere, ezek az "árvíz veszélyeztette területek" egyenlőre elméleti dolgot jelentenek. N. A.

<<< Vissza