<<< Vissza

Köszöntő

2004. december 23.

 
Tisztelt Szentesiek!
Kedves Mindannyian!


Ismét közeleg a leltár és a tervezgetés időszaka. Számba vesszük a megtett és az elmulasztott dolgainkat, átértékeljük a sikereinket és levonjuk a megfelelő tanulságokat a kudarcainkból is.

Van mit felidéznünk, hiszen a 2004-es esztendő sem szűkölködött eseményekben. Úgy gondolom, hogy ennek az évnek már a kezdete előre vetítette a nehézségi fokát. Akkor, amikor napvilágra kerültek az idei költségvetés valós számai. Mert ez a gazdasági tényező kihatott az egész ország, ezen belül az önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, sőt, a magánemberek mindennapjaira is egyaránt.

Május elsejétől teljes jogú tagjai lettünk az Európai Uniónak. Valamelyest ez is átformálta az életünket.
Életelemünkké vált a verseny. A verseny, amelyben bizony már nem az olimpiai eszme a meghatározó. Mert ebben a versenyben a részvétel kevés; itt már csakis a győzelem az elfogadható eredmény.

A magyar közélet a nyáron sem vonult uborkaszezonba. Újkori történelmünkben először fordult elő, hogy a Magyar Köztársaság megválasztott miniszterelnöke nem töltötte ki hivatalában az idejét. Az új kormány szlogenje szerint: "lendületben az ország". Figyelve a 2005-ös év sarokszámait és az árak várható alakulását, talán túlságosan is nagyban... Mert sajnos nem kell ahhoz sem vészmadárnak, sem jósnak lenni, hogy az előttünk álló esztendő semmivel sem kecsegtetőbb, mint amelynek most a zárásához készülődünk.

Mi adhat mégis erőt a közös jövőhöz?

Az összetartozásunk, melyet a szeretet és az összefogás táplál. Az ezeréves közös múltunk; a gyökereink, melyek szerteágazóak ugyan, de éppen ettől erősek. Szilárdan tartják nemzetünk sok vihar tépte fáját. A nemzeti öntudatunk, melyet egy időben megpróbáltak belőlünk "kioperálni", és bár időről időre próbára teszik azóta is, de a szívünk mélyén valamennyien magyarok vagyunk!

Egy nemzet, amely megbűnhődte már a múltat, s jövendőt.

Tisztelt Szentesiek!

Az adventi várakozás jegyében, engedjék meg, hogy a Kurca partján élő honfitársaimnak áldott és szeretetteljes karácsonyt kívánjak. Nemzeti szent imádságunk másik sorát is idézve pedig, Istentől azt kérem Szentesnek: hozz reá víg esztendőt!

Valamennyi polgárának: kicsinek és nagynak, kisdednek és aggnak!

Önöknek és Nektek, kedves mindannyian, békében és boldogságban!

Őszinte tisztelettel:
Farkas Sándor
országgyűlési képviselő


<<< Vissza