Jeles költőnk, Juhász Gyula szavalta még a múlt század elején, hogy "
Szép Tündérország támad föl szívemben /Ilyenkor decemberben. /A szeretetnek
csillagára nézek, /Megszáll egy titkos, gyönyörű igézet/ Ilyenkor decemberben..."
Nagyon fiatal volt még akkor, s valóban igazat mondhatott, mikor így folytatta
versét: " Bizalmas szívvel járom a világot..."Arra meg még a
legrosszabb álmában sem gondolhatott, hogy századának egén mily sokáig
fog vörösleni egy bizonyos csillag. De az biztos, hogyha napjainkban élne,
arról verselne: milyenek legyünk 2004 decemberében, mikor is átléptük
az Európai Unió küszöbét. Mert, bár az unió nem Tündérország, de őszintén
szeretne élhető ország lenni, még a szegények számára is. Mondaná ezért:
" Legyünk hát jobbak, és higgyünk rendületlen /S ne csak így decemberben."
S bizony nagyon ránk is fér, hogy megkíséreljük helyreállítani a jóakaratba
vetett hitünket. Mert hát a közelgő karácsony lehet - e ünnep, ha a lelkek
mélyén fel nem hangzik az angyali ének : " Dicsőség a magasságban
Istennek, és a földön békesség az embernek és jóakarat"?
Pedig egy békés hangulatú ünnep már nagyon ránk férne! De jó lenne kipihenni
magunkból a sok-sok kártékony izgalmat! De jó lenne, ha a szívek mélyén
" a karácsonyi rege valóra válna", ahogy Ady Endre álmodja,
és arra ébrednénk, hogy megtaláltuk egymásban az embert, ahogy a betlehemi
puszta pásztornépe megtalálta a beígért Messiást. Ha megtalálnánk egymásban
a jóakaratú embert, senkinek sem kellene modern Messiások után loholnia,
mert mindnyájunk lelkiismeretében is felfedeznénk az egyetlent, az igazit.
Akiről meg aztán hamar kiderülne, hogy szereti a szegényeket, s nem szívleli,
hogy sokaknak csak attól karácsony a karácsony, hogy kicsivel többet ebédelhet
az ingyen konyhákon.
Ugye mindez annyira szép lenne, hogy még a tudatos ateisták is azt mondanák
: tényleg van Isten, mert lám ebbe a zűrzavarosan sötét magyar éjszakában
csak fel tudott ragyogni az Ő jelenlétének fényessége! Akik viszont hívőnek
tartják magukat, 2004. adventjében szíveskedjenek ezért a csodáért imádkozni,
mert lehetséges, hogy csak ilyen csoda tudja elhitetni Európával, hogy
a magyarokat tényleg nagyon kell szeretnie.
Karácsonyig van még bő két hetünk! Lehet, hogy ez idő alatt kiürül a pénztárcánk,
de hátha megtelik a szívünk jóakaratú emberséggel!
Hátha! Már ezért a " hátha"-ért is érdemes jónak lennünk 2004
decemberében!
Vági László
|