<<< Vissza |
Gondolatok |
2004. október 22. |
Aki magyar, nem felejti el méltó módon megünnepelni október 23-át: meg
kell emlékezni arról, hogy ez a maroknyi kis népünk legjobb fiai fegyveres
harcban akarták kivívni hazánk függetlenségét. Az egész világ csodálatát
váltottuk ki 1956-ban.
Elgondolkozhatunk azon, hogy Nagy Imre mártíromságára méltó módon emlékezik-e az utókor? Mi a véleményed? Mindenkit meg lehet és meg kell érteni, aki a jól elvégzett munkájáért több bért szeretne. De amikor az egészségügyi dolgozók ennek érdekében munkabeszüntetést szerveznek, megkérdezik-e a betegeket? Vagy a betegek sorsa mellékes? Aligha... A jövőt elsősorban a diktátoroktól lehet félteni, akik között akadnak kis és nagy törtetők, de már is vannak olyan diktátorok, akik atombombával fenyegetőznek. Kétségbe ejtő mértékben nem csekély számban történnek utcákon, tereken
és temetőkben is botrányos, vandál cselekedetek. Hogy meddig lesz ez így?
Ameddig a törvényhozók kellő súlyú törvények megalkotásával, a bírák pedig
szigorú büntetések meghozatalával el nem veszik a vandálok kedvét efféle
"szórakozásaiktól". |