Rovatunk állandó vendége Kiss Gabriella, klinikai szakpszichológus, a CSSK pedagógiai szakszolgálatának vezetője. E heti témánk a szorongás. A szorongás minden ember számára ismerős érzés. Sokan ismerjük a vizsgák előtt átélt izgalmat, a fogorvosi váróteremben ránk törő szorongást vagy az utazástól való félelmet. - Igen, ez az úgynevezett normál szorongás, ami vészhelyzetben a szervezet fennmaradását, a környezethez való alkalmazkodást szolgálja. Ezt fokozó szorongásnak is nevezhetjük és a mindennapi életünkben nagyon hasznos . A szorongás másik, kóros formáját gátló szorongásnak nevezzük, ami akkor is fellép, amikor nincs vészhelyzet. Ilyen eset, amikor a páciens képtelen felszállni a buszra, képtelen ily módon közlekedni. A két típus között nincs éles határ, s hogy melyiket éljük meg, az mindig a szubjektív élménytől, a szenvedés mértékétől függ. - Korunk egyik leggyakrabban emlegetett kifejezése a szorongás, mégis nehéz megértenünk miből ered ez az egyedülállóan emberi érzés. - Tudósok, írók évszázadok óta keresik a választ. Egyesek szerint abból a tényből fakad, hogy életünk véges és esetleges. Ezt a tényt azonban az emberi gondolkodás nehezen képes felfogni. A biológiai magyarázat szerint az élőlény túlélése veszélyfelismerő és veszélyelhárító képességén múlik, s az ember az állatvilágtól eltérően nem csak reflexszerűen, ösztönöktől vezérelve reagál, hanem gondolkodik, értelmez és megéli a helyzeteket. Éppen ezért komplex érzelmeiből, magasabb szintű gondolkodási képességéből eredően képes megélni a szorongást. - Az állandóan aggodalmaskodó ember a környezetét valószínűleg inkább idegesíti. Nem is gondolnánk, hogy ez a szorongás egyik tünete. - Ez az úgynevezett viselkedési tünet. A szorongás pszichés, szomatikus (vegetatív) és viselkedési tünetekből áll. Előfordul, hogy mindhárom egyszerre van jelen az egyénnél, így sem a környezete nem tudja beazonosítani a szorongást, sem a beteg. Csak megéli a rossz érzést, ami mögötte áll. Igen gyakori vegetatív tünet az arc hirtelen kipirulása, szájszárazság érzése, izzadás, gyakori vizelési inger. Szomatikus tünet lehet a fejfájás, hasi panaszok, hátfájás, súlyosabb esetben mellkasi fájdalomról, fulladásérzésről panaszkodik a beteg. Súlyingadozás is jelentkezhet, az étvágy csökkenése vagy növekedése. A szorongásos szindrómák részét képezik az alvásproblémák, szexuális zavarok. A viselkedési tünetek általában elég szembe tűnők, a rémült arckifejezés, fokozott nyugtalanság ami mozgásban is kifejeződhet (fel-alá járkálás, kéztördelés, körömrágás). Nehezebb felismerni a betegséget, ha az agresszivitásban, elutasító, elkerülő viselkedésben (mert a beteg fél a pánikroham megjelenésétől), fáradékonyságban nyilvánul meg. - Ezek a tünetek hamar keresőképtelenné tehetik a szorongó embert. Milyen kezelési lehetőségek vannak ? - Számtalan " öngyógyító " módszer is alkalmas a szorongás kezelésére, ilyen az aktív sport, a jóga ... Amennyiben a páciens a szorongást alkohollal oldja, a diagnózis is hibás lehet, megnehezíti a betegség felismerését. Ilyenkor az alkoholizmust kezeljük, és a kezeletlen szorongásos betegeknek nagyobb az esélye a pszichoszomatikus betegségekre ( gyomorfekély, szívinfarktus ), a gyógyszerfüggőség kialakulására. A pszichológiai kezelések közé tartoznak a relaxszációs módszerek, a viselkedés terápiák, s a hipnoterápiák. A gyógyszeres terápiák veszélye a függőség kialakulása lehet, hiszen a szorongásoldók többsége egyszerű megoldást kínál, de hamar pótolhatatlanná válik a beteg számára és a dózist emelni kell. Ahol a gyógyszeres kezelés elengedhetetlen, megfelelő orvosi kontroll mellett a függőség megelőzhető. Nagy Andrea

<<< Vissza