1772-ben született Vésztőn földműves családból. Tanulmányait szülőfalujában kezdte meg. A háromosztályos elemi fokú iskolából édesanyja óhajára Derecskére ment továbbtanulni, majd 1790-ben beiratkozott a Debreceni Református Kollégiumba. 1795-től a vésztői iskolában tevékenykedett. Három esztendei rektorkodás után külföldi tanulmányutat tett, egy évet töltött a jénai egyetemen. 1799-ben a szentesi református egyházközség hívta meg másodlelkésznek. 1800. április 24-én feleségül vette Veresegyházi Évát. Házasságukból hat gyerek született, akik közül egy lány és két fiú meghalt. Bálint Bécsben képzőművészeti akadémiát végzett, Ferenc tímármesterséget tanult, Pál pedig lelkész lett. A Békés-Bánáti Egyházmegyében számos tisztséget töltött be: tanácsbíróvá, jegyzővé, segédesperessé végül esperessé választották, Csongrád vármegye pedig táblabírói címmel tisztelte meg. 1839-ben a Magyar Tudós Társaság levelező tagjai sorába iktatta. 5 év múlva, 1844-ben a Magyar Természettudományi Társaság választotta rendes tagjai közé. 1853. március 25-én hunyt el Szentesen, 81 éves korában. Kiss Bálint a településen töltött évei alatt igen szerteágazó tevékenységet folytatott. Lelkipásztorsága idején új lelkészlakás, iskola és templom épült. Nagy hangsúlyt helyezett a tankönyvírásra. Munkáinak népszerűségét mutatja, hogy az általa készített népiskolai könyvek három évtizeden keresztül voltak használatban. Kiss Bálint népnevelő volt a szószéken és a mindennapi életben egyaránt. 1817-ben a szentesi vasekéről készített tanulmányt. A gazdasági fejlődést szem előtt tartva rajzolta meg a tolókasza és cséplőgép tervét. Érdeklődése kiterjedt a malmok korszerűsítésére is. A Tudományos Gyűjtemény hasábjain tette közzé a Cserépzsindelyek hasznos voltokról...című munkáját, amelyben a cserépkészítést kívánta népszerűsíteni. Az 1830-as évektől jelentős tudományos munkásságot fejtett ki. Érdekelte a névtan, egy magyar névtár összeállításán fáradozott. 1839-ben jelent meg a Magyar régiségek című három kötetes munkája, amelyben a magyar őstörténet összefüggéseit vette vizsgálat alá. A helvét hitvallású Békés-Bánáti egyházi-vidék...monográfiájában részletes jellemzést adott az egyházmegye földrajzi, történelmi és vallási viszonyairól. Tessedik Sámuelhez hasonlóan megpróbálta ésszerűbbé és modernebbé tenni kora paraszti életvitelét. Új, termelékenyebb munkaeszközöket igyekezett tervezni, kipróbálni. Saját maga is gazdálkodott, amivel példát kívánt mutatni a szentesi családoknak. Pedagógiai tevékenységével a hazai polgárosulást igyekezett elősegíteni, megoldást keresett ugyanakkor a korabeli iskolarendszer legégetőbb problémáira is. Kiss Bálint javadalma: Készpénzfizetés100 forint, 50 köböl árpa, 50 köböl búza, egy mázsa hús a város adja, egy mázsa só, 40, azaz negyven font faggyú, a város adja, egy font bors, 12 icce vaj, 4 icce méz, hat akó bor, vagy 12 forint, egy sertés, vagy 12 forint, négy szekér széna helyett fizet a város 12 forintot, 12 sajt, 6 azaz hat öl tűzifa, a város adja in natura, fűtő, rostálás, daráltatás, őröltetés helyett 55 forint, 4 kötél, vagy egy sessio föld, melyet maga cultiváltat. (folytatjuk) Kovách Péter és Mód László

<<< Vissza