A Szentesi Élet legutóbbi számának címoldalán olvashattunk arról, hogy omladozni kezdett a helyőrségi klub Ady Endre utcai épületének homlokzata. A felújítási tervek remélhetőleg hamarosan elkészülnek, s megkezdődnek a helyreállítási munkák. Addig is ismerkedjünk meg a jobb sorsra érdemes épület születési körülményeivel, elő- és utóéletével. A kiterjedt szentesi tanyavilág közbiztonsági felügyeletét 1850-től a csendőrség látta el, kiszorítva a szabadságharc előtti vármegyei pusztázókat, perzekutorokat. A tiszti és legénységi állomány részére az állam bérelt lakhelyet a város különböző részén, többször váltogatva az épületeket. 1903-ban özv. Batik Sándorné előzetes megállapodást kötött a helybeli csendőr szárnyparancsnoksággal, miszerint a városközpontban, a Kossuth térhez közeli báró Harruckern u. 2. sz. alatti telkére (ma Ady E. u. 2.) egy impozáns emeletes házat építtet, amelyet a csendőrség megfelelő feltételek mellett tartós bérletbe vesz. Az épület terveit Buday János és Kruzslicz Péter szentesi építőmesterek készítették el, és ők végezték a kivitelezési munkákat is. (Az eredeti tervek a polgármesteri hivatal műszaki osztályán megtalálhatók.) Az építkezés 1904 márciusában megkezdődött, de különböző bürokratikus okok miatt hamarosan elakadt. Az esetről az Alföldi Ellenzék némi iróniával számolt be "Kitakar, betakar..." című közleményében: "Ezt a nótát dúdolgatja kedd óta Buday János építőmester, aki özv. Batik Sándorné megbízásából a református egyház bérháza mellett a csendőrkaszárnyát építeni kezdte. Azért dúdolgatja ezt, mert mint a múltkor megírtuk, a városi tanács kedden azt rendelte el, hogy az építkezés beszüntetendő, mivel nincs megadva az építési engedély. Csütörtökön azonban fordult egyet a világ, mert íme csütörtökön meg azt mondotta ki a városi tanács, hogy a keddi határozata nem érvényes. Ellenben az az érvényes, hogy a kaszárnyát építhetik. Hogy meddig tart a tanács csütörtöki határozatának érvénye, azt ki tudná megmondani? Hiszen már a keddi határozat is csütörtököt mondott, mennyivel inkább megeshetik az a csütörtöki határozattal! Buday János csak épít tovább, és dudorássza: Kitakar betakar, tudja fene mit akar!" Az átmeneti nehézségek ellenére a tetszetős, eklektikus stílusjegyeket hordozó épület 1904 őszére elkészült. Az Alföldi Ellenzék szeptember 18-án egy rövidhírben erről is beszámolt Új csendőrlaktanya címen: "Özvegy Batik Sándorné úrnő által építtetett díszes palotát tegnap vizsgálta felül a m. kir. csendőrség kiküldötte. A palotát tudvalevőleg a csendőrség hosszabb időre bérbe vette. A kiküldött az épületet alkalmasnak találta, s így abba a szárnyparancsnokság rövid idő alatt be is költözködik." A környezetéből kimagasló dekoratív épületről Untermüller Ernő papír- és könyvkereskedő színes képeslapot adott ki, amely mellékelten látható. Az épület 40 éven át a csendőrség használatában maradt. 1952-ben történt államosítása után a Magyar Néphadsereg kezelésébe került. Korábban Fegyveres Erők Klubja, ma Hegedűs László Helyőrségi Művelődési Otthon néven üzemel. Az épület előterében a névadó személy, a szentesi születésű festőművész, Hegedűs László (1870-1911) emléktáblája látható, amelyet a fiatalon elhunyt Váczi Imre bronzplasztikája díszít (1995). Kívánjuk, hogy az éppen 100 éves építmény mielőbb nyerje vissza eredeti pompáját, s ez által ismét a belváros egyik ékessége lehessen. Labádi Lajos

<<< Vissza