<<< Vissza |
Napok hordaléka |
2004. május 28. |
Az Európa-fesztiválon rendezett felvonuláson a Klauzál Gábor Általános
Iskola tanulói jelenítették meg Magyarország értékeit. Jelmezbe öltözve
mutatták meg, hogy mit viszünk az unióba. Elöl vitték az Országházat, majd
sorban következtek a magyar konyhaművészet, a magyar sport (úszókat, vízilabdázókat,
kézilabdásokat és horgászokat is felvonultató) bemutatói, amiből nem maradhatott
ki a gyógyturizmus, a mezőgazdaság, a magyar lángelmék találmányai (gyufa,
golyóstoll, bűvös kocka ) sem. Így vonultak a Kossuth utcán. A menetet a
Zöldág együttes ötödikes diákokkal kiegészülő csoportja zárta. Bemutatott
kalocsai lakodalmasuk a népi hagyományokra utalt. Mindez több mint 150 tanuló
és 31 pedagógus munkájával valósult meg - írja kollégám valamelyest korrigálva
a rendezvényről szóló tudósítását. Egy valami azért nem hagy nyugodni az egészben. Zavart - mint hallom, másokat is, például a felvonuló gyerekeket -, hogy a Petőfi cukrászda előtt kihelyezett hangszóróból a Luther téri kavalkád eseményei hallatszottak. Elnyomva ezzel a túl közelben lévő, a Petőfi utca sarkánál dolgozó műsorközlő szavait. Más. Húszezernél is több, sokféle és fajta, megannyi színben pompázó egynyári virágokat ültetnek ki szerte a városban. Szebbé, otthonosabbá téve ezzel a települést. Mondhatni: a lakosság nagy örömére. Az emberek egyéni ízlésük és felfogásuk szerint mérlegelik a helyzetet. A vélemények különbözőek. S hogy beszélgetünk a virágokat ültetőkkel, máris halljuk a mellettünk elsuhanó megjegyzést: no lesz már mit ellopni a saját kertecskékbe! - mondja az asszony felénk célozva a megjegyzést, majd még hozzáteszi: kár kiültetni a virágokat. Csak ennyit érne az igyekezet? A munka, amit mások gyönyörűségére végzünk? Emberek szeretete, kedvessége? Azóta tudjuk, csorbul a barátság. Innen-onnan valóban eltűnnek a kiültetett virágok. Még csak az sem számít, hogy közpénzből vagyon odatéve. Vagy éppen azért lopják? Aki a virágot szereti, az rosszember nem lehet, tartja a mondás. (lovas) |