Az Erdei Ferenc által megálmodott Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark egyik fő látványosságának számít a szabadtéren elhelyezett néprajzi épületegyüttes, amely a Dél-Alföld népi építészetének fontosabb jellemvonásait mutatja be a nagyközönség számára. A lakóházak és a gazdasági építmények között kitüntetett hely illeti meg a Szentesről áttelepített tanyát, amely a szemtermelésen és az állattartáson alapuló kisparaszti életformának állít emléket. A Tési réten, a Kurca folyó közelében emelt épület vályogból készült, tetőzetét nád borítja. A szoba-konyha-kamra-istálló elrendezésű építmény hátsó végénél féltetős színt alakítottak ki, ahol a kocsit, valamint a téli hónapok alatt használt, fatalpas szánkót tárolták. A bejárati ajtó elé a két világháború között deszkafalú, cseréptetős ereszetet építettek, amelyet az Ópusztaszerre történő áttelepítést követően is megőriztek. Az 1910-es évek első felének viszonyait dokumentáló tárgyi anyag a Koszta József és a Móra Ferenc Múzeum tulajdonát képezi. A lakóház konyhája eredetileg szabadkéményes volt, később azonban a kemence tüzelőnyílása előtt ún. kaminkéményt falaztak el, a helyiséget pedig lepadlásolták és rakott tűzhelyet alakítottak ki benne. Fennmaradt a pitvar hátsó falába mélyített bolthajtás, ami a 19. századi dél-alföldi lakóházak gyakori elemének számított. A szoba, sarkos elrendezésű, ami annyit jelent, hogy a kemencével átellenes oldalon helyezkedik el a sarokpad és az asztal. A katolikusoknál a falat szentképek díszítik, a reformátusoknál, így a szentesi tanya lakószobájában is csak házi áldás, katonai emléklap és jó néhány családi fénykép látható. A kamra régies tartozékának számít a vakablak, amit bepolcoztak és deszkaajtóval láttak el. A helyiségben a paraszti háztartásnak azok az eszközei kaptak helyet, amelyek a mindennapi élettevékenység fontos részét képezték. Az istállót az udvar felől, külön bejáraton keresztül tekinthetjük meg. A lakórésszel szerves egységet alkotó helyiségben a teheneket és a lovakat tartották. A Nemzeti Történeti Emlékparkba áttelepített tanyán eredetileg két kerekólat használtak, ám a fölmérés idejére mindkét építmény elpusztult. Ópusztaszeren egy olyan gazdasági épület másolatát készítették el a munkálatokat irányító szakemberek, amely korábban máshol állt. A köralaprajzú, boglya formájú ólakat a Hármas-Körös vidékén, így Szentes környékén is a gazdasági építmények között kitüntetett hely illeti meg. Az épületek falazata nádból, kóróból, kukoricaszárból, vesszőből, illetve vályogtéglából készült, tetőzetüket náddal, zsúpszalmával borították, az ólakban pedig baromfit vagy disznókat tartottak. Az Ópusztaszerre áttelepített szentesi épületegyüttes a tanyás gazdálkodás jeles emlékei közé tartozik, amely egy napjainkra már szinte teljesen kiveszőfélben lévő életmódba enged bepillantást. Mód László

<<< Vissza