Egész évben díszei lehetnek kertünknek az évelők. A faj, és fajtaválasztékban bővelkedő csoport kora tavasztól késő őszig tud nekünk virágpompát mutatni. Sok közülük, a levelével is díszít. Sokoldalú felhasználásuk (vágott virágként, térhatárolóként, sziklakertbe, szegélynövénynek, árnyékos helyre, gyeppótlóként, szárazvirágként, virágkötészetben, stb.) azt bizonyítja, hogy az évelőket mindenképpen érdemes a kertünkbe telepíteni. Tavasszal szaporítható évelők tőosztását, magvetését, gyöktörzs szétosztását most végezzük el, most kérjünk a szomszédból, ismerősöktől olyan fajtát, ami nekünk még nincs, illetve ajándékozzunk azokból a fajtákból ami nekünk van. Magról szaporíthatók a cickafarok, a harangvirág, a sarkantyúvirág, a kokárdavirág, a napfényvirág, a csillagfürt és a ligetszépe. Tőosztással szaporíthatók a japán szellőrózsa, a törpe őszirózsa, a nefelejcs, a kárpáti harangvirág, a kékgyökér, a krizantém, a margitvirág, a deres csenkesz, a kokárdavirág, a napfényvirág, a dísznapraforgó, a tűzliliom, az égőszerelem, a lángvirág, a kúpvirág, a pompás varjúháj és a nyúlfüle. A gyöktörzsek szétosztása javasolt a mocsári gólyahír, a szívvirág, az erdei pajzsika és az árnyliliom szaporításánál. Tősarjak leválasztása útján szaporíthatjuk a szamárkenyeret és a fáklyaliliomot. A margitvirágot és a pompás varjúhájat 30x40, a szívvirágot, a szamárkenyeret, az erdei pajzsikát és a fáklyaliliomot 50x60, a deres csenkeszt és az égőszerelmet 30x30, a napfényvirágot 40x50, a dísznapraforgót 60x70, a ligetszépét 40x50 cm-re ültessük annak érdekében, hogy 3-5 évig megtartsák díszértéküket és ne keljen őket bolygatni. A dáliákat április végén ültessük ki, az alacsony fajtákat 30x50, a magasakat pedig 60x80 cm-es térállásba. Szintén ebben az időpontban kerüljön sor a kardvirág hagymagumóinak elültetésére, 10 cm mélységben, 15x20 cm-es sor- és tőtávolságra.

<<< Vissza