Két évvel ezelőtt, május 10-én a Koszta József Múzeum kiállítással egybekötött tanácskozást szervezett a város környéki (török alapú) kertészetekről. E tanácskozás anyagát igényes megjelenítésben most adata közzé a "Szentesi múzeum füzetei" sorozatban. A rendezvényre talán méltóbb helyet nem is találhattak volna a Koszta-gyűjtemény terménél. A kép-mellékleteken a jellegzetes, sajátos egyedi festmények jól láthatóak a terem falain, még így is vakít a Koszta-fehér fal. Zöldségkertészetünk alapjairól már a 17. századtól vannak írásos feljegyzéseink. Az ország több pontján, főleg kastélyok környékén foglalkoztak virág- és zöldségfajták termesztésével, sőt még a "trágya-talpas hajtatással" is több helyen próbálkoztak. A 19. század második felében környékünkön letelepülő bolgár családok merőben más módszert és fajtákat illetve fajokat honosítottak meg. A termesztésforma kisázsiai eredetű, tőlük lesték el a bolgárok a fogásokat, hiszen évtizedekig dolgoztak az ottani kertészetekben. Amíg a virágkertészet fogásait a 150 éves török megszállás alatt nem sikerült átvennünk, a zöldségtermesztés épp olyan féltett titkait a bolgárok ügyesen nyilvánosságra hozták. Mindszent-Szegvár-Derekegyház-Szentes vidéke bővelkedik vízfolyásokban, ideális helyet biztosítva a vízigényes zöldségfajok termesztésének. S miután könnyen melegedő talajok is szép számban vannak, a korai tavaszodás és a magas napsütéses órák száma, szinte tálcán kínálta a hajtatás elindításának lehetőségét. Ezt a kiváló adottságot ismerték fel a bolgárok, s ezért telepedtek le először a mi vidékünkön. Igaz, rövid idő múlva kinőtték a területet, no meg a szállítás is nem kevés nehézséget okozott, az ország más vidékeire is (Duna mellé, Gyula, Pest környéke) elköltöztek, tovább terjesztve sajátos módszereiket. E kisugárzásban, vándorlásban a magyar kertészeknek is részük volt, hisz nagyon gyorsan átültették a bolgár módszereket a maguk területére, sőt még jobban továbbfejlesztették, így már komoly konkurenciát jelentettek. Bolgárok három nagyobb ciklusban jelentek meg a Kárpát-medencében. Először az 1300-as évek második felében, majd a 18. század közepén, mikor is főleg a katolikus hitűek hagyták el az üldözések miatt hazájukat, és a balkánon észak felé vándorolva jutottak el hozzánk. Végül az 1970-80-as években kifejezetten megélhetési célból telepedtek át. Olyan jelentős számban jöttek Magyarországra, hogy a múlt század elején iskolákat, templomokat, egyesületeket létesítettek, sőt 1914-ben még Bolgár Kertésztársaság is alakult. Kezdetben csak a vegetációs időszakban voltak nálunk, télre hazamentek, később a családok egy része végleg itt is maradt. Kosztov, Ivanov, Dimitrov, Todorov stb. nevű családok leszármazottai ma is itt élnek városunkban. Múltunk pontosabb megismeréséhez kiválóan használható ez az előadásokat képekkel kiegészített múzeumi kiadvány. Olvasásakor feltárul előttünk a szentesi kertészet hőskora, megismertet bennünket a korabeli módszerekkel, eljárásokkal, s közben akár még most is használható ötletekre is rábukkanhatunk, már csak azért is érdemes áttanulmányoznunk. Dr. Horváth György

<<< Vissza