Nagy területét teszi ki a támogatásoknak a rendszeres ellátások köre. Ilyenek az aktív korúak rendszeres szociális segélye, az időskorúak járadéka, valamint a 67 százalékos rokkantak rendszeres szociális segélye. Sorozatunkban ezekről beszélgetünk Lencséné Szalontai Máriával, a polgármesteri hivatal szociálpolitikai osztályának vezetőjével. Kezdjük az elején, az aktív korúakkal. - Aktív korú rendszeres szociális segélyt igényelhet az, akinek munkahelye megszűnt, munkanélküli ellátását kimerítette, és a kérelem benyújtását megelőző két éven belül legalább egy éven keresztül folyamatosan együttműködött a munkaügyi központtal. A támogatás akkor igényelhető, ha a kérelmező havi jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum hetven százalékát, ami jelenleg 16 ezer 240 forint, valamint családjában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum nyolcvan százalékát. Ez 18 ezer 560 forint. A települési önkormányzat az aktív korú nem foglalkoztatott személyek részére szervez foglalkoztatást közmunka, közhasznú munka vagy közcélú munka keretében. A foglalkoztatás időtartama harminc munkanapnál kevesebb nem lehet. Ha az önkormányzat az igénylőt nem tudja foglalkoztatni, akkor részére rendszeres szociális segélyt folyósít, melynek összege nyugdíjminimum hetven százaléka, jelenleg 16 ezer 240 forint. - Mit kell tudnunk erről az ellátási formáról? - Nagyon fontos, hogy a kérelmező együttműködjön mind a munkaügyi központtal, mind az önkormányzattal, egyébként a segély folyósítását meg kell szüntetni. A foglalkoztatási törvény értelmében szakképzettségénél eggyel alacsonyabb szintű munkát is el kell vállalnia. Közcélú munka esetén a kérelmezők minimálbérre jogosultak. - Milyen körülmények között kaphat a hatvanhét százalékos rokkant rendszeres szociális segélyt? - A rendszeres szociális segélyek másik nagy területe azok támogatása, akik munkaképességüket legalább hatvanhét százalékban elvesztették, vakok személyi járadékában részesülnek, fogyatékossági támogatást kapnak. A támogatás csak abban az esetben állapítható meg, ha az igénylő saját jogán nem részesülhet semmiféle nyugdíjszerű ellátásban, mert ehhez a szükséges szolgálati idővel nem rendelkezik. Feltétele még, hogy a kérelmező családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum nyolcvan százalékát (18 ezer 560 forint - a szerk.). A jogosultságot orvosi igazolással kell alátámasztani. Fontos, hogy tartási, életjáradéki, öröklési szerződés esetén csak akkor lehet megállapítani a támogatást, ha intézkednek a szerződés felbontása érdekében. - A harmadik nagy csoport az időskorúak járadéka. - Annak a személynek lehet megállapítani, aki a 62. életévét, illetőleg a reá irányadó nyugdíjkorhatárt betöltötte és saját jogú ellátásra nem szerzett jogosultságot. Itt is vizsgálni kell az egy főre eső jövedelmet, amely együtt lakó személyek esetén nem haladhatja meg a nyugdíjminimum nyolcvan százalékát, illetve a nyugdíjminimum kilencvenöt százalékát, amely egyedül élő esetén jelenleg 22 ezer 40 forint. - Milyen kitételek vannak az említett támogatásoknál? Mindhárom támogatási forma esetén vagyonnyilatkozatot kell kitölteni és a rendszeres szociális segélyeket évente, az időskorúak járadékát kétévente felül kell vizsgálni. Új rendelkezés, hogy a szociális törvényben hatályon kívül helyezték azt a szabályozást, mely szerint a kifizetett támogatásokat hagyatéki teherként az önkormányzatnak be kell jelenteni.

<<< Vissza