<<< Vissza

Szigorú szabályzók szorításában
Kereskedők, vendéglátósok a megyében

2004. február 13.

 
A Kiskereskedők Országos Szervezete (KISOSZ) az Aranykalász étterem és panzióban rendezte hagyományos évindító találkozóját. Az esemény szakmai témái érintették - egyebek mellett - az európai uniós csatlakozás feltételei és alkalmazásuk, valamint a HACCP minőségbiztosítási rendszer bevezetésének tapasztalatait érintő kérdéseket. Minderről, s az érdekképviseleti munkáról dr. Martonosi István, a Kereskedők Országos Szövetségének társtitkára, a KISOSZ megyei titkára tartott sajtótájékoztatót.

Mint megtudtuk, a kereskedők, vendéglátók országos érdekképviseleti szövetsége évek óta dolgozik azon, hogy a hozzátartozó vállalkozói kört felkészítse az uniós csatlakozásra. Sajnos a vállalkozók többsége nem érezte szükségét annak, hogy részt vegyen a fölkészítéseken, vagy odafigyeljen az azzal kapcsolatos publikációkra. A szakmai témák köre gyakorlatilag az élelmiszerbiztonsági kérdésekhez, illetve az úgynevezett HACCP minőségbiztosításhoz kötődik. Az élelmiszer-higiénével kapcsolatos új jogszabály, valamint a közétkeztetésről szóló követelmények megvalósulása május 1-jétől kötelező.

Az uniós felkészülést segítendő különféle - így a HACCP-ről is - kiadványok állnak a rendelkezésre. Az ügy érdekében egész napos felkészítéseket szerveznek a megyében. Két érdekegyeztetésen vannak túl, bevonva a szaktárcát is, bizonyos dolgokról sikerült megegyezni.

Dr. Martonosi István példaként a garázsboltokat említette. Elmondta, ott nem tudnak gazdasági bejárót kialakítani. A tárgyalásokon sikerült elérni, hogy visszamenőleg nem vonatkozik rájuk a szigorú uniós jogszabály, de akik most létesítenek garázsboltot, azokra már kötelező érvényű lesz.

A KISOSZ támogatólag maga mellett tudja a kereskedők szakszervezetét is. Az előadó kitért arra, hogy több kérdés tisztázásra ott van Németh Imre miniszter asztalán. Újságírói kérdésekre válaszolva a megyei titkár elmondta, az adminisztrációval kevésbé elégedettek a vállalkozók. A feltételrendszerekkel van néhány gond. Rémhírek is elterjedtek. Vannak dolgok, amivel a vezetőség és az érdekképviselet sem ért egyet. Mint például azzal az elvárással, hogy május 1-je után kenyér a fával a polcokon sem érintkezhet.

- Eddig senkinek nem volt problémája ebből. Lecserélésük sok pénzbe kerül - jelentette ki dr. Martonosi István, majd így folytatta a kérdésekre adott választ: - Felkészülésben a komolyabb vendéglátósok állnak előrébb, a kereskedelemben inkább a kicsik voltak megrémülve. Mindenki attól félt, hogy bezárják majd a garázsboltját. Az uniós lépés után biztos lesz olyan, akinek végleg le kell húznia a rolót boltja ajtaján. Számukat megsaccolni ma még nem lehet. A nyugati oldalon érezni, hogy Magyarországra eddig a nagyvállalkozók fektettek be tőkét, a vendéglátásban fölvásárolják a határ menti megyékben lévő üzleteket. A keleti piacokat innen, Magyarországról próbálják megközelíteni. Ez a gyártók vonatkozásában is érezteti hatását. Eddig a nagyvállalkozások, a csatlakozások után a kis- és középvállalkozók fognak áttelepülni. Ez a mi boltjaink bizonyos számú megszűnését jelenti. Hogy mi történik azután? Dolgozhatnak alvállalkozóként, bedolgozóként, vagy alkalmazotti minőségben.

- Általában négy-öt multinacionális cég szokott megjelenni az országokban, nálunk ez tíz-tizenötre tehető - folytatta a megyei titkár. - Ezt a fejlődést nem lehet megállítani, kereskedelmi kultúrát hoztak magukkal, ami már megmutatkozik a kicsiknél is, másrészt egy olyan árubőséget, ahol vásárlási kényszert érez az ember. A beáramló tőke szempontjából ez jó az országnak, de a kisvállalkozóink egyértelműen nem örülnek ennek. Bizonyos értelemben azzal is lehet számolni, hogy kiszorulnak a magyar termékek. Őket a profit érdekli, nem az, hogy honnan szerzi be az anyagot. A megyében tavaly kilencezer körüli volt a létszám, ennek huszonöt százalékát az élelmiszerágazat tette ki. Országosan ötvenháromezer vendéglátóegység és mintegy hatvanezer élelmiszer-kereskedelmi egységet fog mindez érinteni.

A tájékoztatót követően rendezték meg a kereskedők megyei bálját. Így talán jogosan vetődhet fel az újságíró kérdés: vigadnak vagy sírnak a kereskedők? Dr. Martonosi István a következőképpen adta meg a választ:

- Kereskedőinknek valamikor rendszeresen rendeztünk megyebálat Szegeden. Azóta kicserélődött a társaság. Most itt, Szentesen újra próbálkozunk a hagyományok felelevenítésével. Az Aranykalász étteremben Hegedűs István üzlettulajdonos már több alkalommal szervezett hasonló bált. Nem sírunk, de azért a vigadásnak sincs itt az ideje.

Lovas József


<<< Vissza