<<< Vissza

Az Olvasóhoz

2004. február 6.

 
A Tisztelt Olvasó megszokta már, hogy e hasábokon nem csak jó hírekkel szolgálhatunk. Olykor a kellemetlennel is szembe kell nézni. A védelmünkre legyen mondva, nem rajtunk múlik.

Egy valamit azért le kell szögezni: a jelenlegi szóbeszéd tárgya nem tartozik a megszokott dolgok közé. Előfizetőink már tudják, miről van szó. A lapáremelésről. Amivel, valljuk be őszintén, nem minden évben zaklattuk Önöket. Bár tudom, senki számára nem vigasztaló, de tény: a Szentesi Élet kiadója utoljára 2001 szeptemberében változtatott a lap eladási árán.

Most is a kényszer vitte rá, hogy ilyen nem tetsző döntést hozzon.

Okait mindannyian tudjuk. A megemelt általános forgalmi adó valamennyi termék árát megbolygatta. (Az idegeinket is, a pénztárcánkról nem is beszélve!) Érvelhetnénk ugyan, mondjuk, azzal: mi az a 80 forint, amibe most egy újság kerül! Mit ér manapság? Mit tudunk venni rajta? A rideg tények lehűtik az embert: idén már egy gömb fagylaltot sem.

Érvelhetnék, de nem teszem. Egyszerre sok teher zúdult a nyakunkba. Súlya alatt megroggyan az ember. És elgondolkodik. Csak remélni tudom, nem a lap előfizetésén, megvásárlásán töpreng el a szentesi polgár. Remélni azt, hogy továbbra is hűséges olvasónk marad. Hiszen jó érzés hallani, hogy érdeklődnek lapunk iránt, jó érzés kimondani, hogy az utóbbi időben bővült az olvasók tábora. Hogy így legyen továbbra is, azért - a kiadó támogatásával - a szerkesztőség is megtesz mindent. Például azzal, hogy új rovatokkal jelentkezünk. A már megvalósultakról tegyünk említést. Bizonyára szívesen fogadják a szépség titkaival foglalkozó kozmetikus tanácsait. Remélhetőleg hasonlóan nagy érdeklődésre tartanak számot a gyógynövények csodálatos hatásait elemző írások, vagy azok a tanácsok, amelyek kertészkedőknek szólnak. Mindezeket szentesi szakemberektől olvashatják. Terveink között sok más érdekes és értékesnek szánt dolog szerepel. Egyebek mellett szeretnénk megnyerni a fiatalokat, írásra, olvasásra fogni egy úgynevezett tinirovat erejéig. De várjuk a már felnőtt olvasóink véleményét, írásait is. A szerkesztőség ajtaja nyitva áll.

Ne feledjék, Önökön is múlik, hogy a 35. évfolyamába lépett városi hetilap ne váljon semmitmondó mellékletté valahol. Mert példa erre is akad, tudjuk.

Lovas József


<<< Vissza