Elődeinknek dicséretes rendelése, hogy azoknak a személyeknek, akik a tudományban, kultúrában, sportban kiemelkedő eredményekkel, társadalmi közéleti tevékenységükkel a városunk, hazánkban és azon túl, dicsőséget és hírnevet szereztek, méltó emléket állítson és emlékét megőrizze. Ez a felismerés vezette a képviselő-testületet, amikor 2001-ben dr. Dóczi Margit és Papp Imre képviselők egyéni indítványára szándéknyilatkozatot fogadott el. Úgy döntött, hogy dr. Papp László - Szentes város kiemelkedő sportolójának - örököseit megkeresi és az intézmény Dr. Papp László Sportcsarnok elnevezéséhez az előzetes hozzájárulását megkéri. Ezt a hozzájárulást ifj. dr. Papp László megadta. A testület arról is döntött, hogy az elnevezést kerek évfordulóhoz köti. Ez az évforduló 2004-ben az olimpia évével esne egybe. A közvélemény nagy része változatlanul és továbbra is dr. Papp László személyét tartja méltónak arra, hogy városunk sportcsarnoka a kiváló sportember, birkózó, mesteredző, szakíró nevét viselje. A sportcsarnok elnevezését kezdeményező Szentes Városért Civil Fórum ügyvevői testülete Krausz Jánosné elnök előterjesztésében ez év október 16-án Dr. Papp László Emlékbizottságot hozott létre. A bizottság elnöke dr. Kis-Tóth Tihamér, titkára Léhi Gábor, tagjai Kis-Rácz Antalné, dr. Molnár Gyula, Makra Zoltán, Varga Árpád, Papp Imre, Földvári Nagy Sándor, Nagy Imre, Rónyai Zoltán, Sándor Mátyás, Bődi Tamás, utóbbiak birkózók. Dr. Papp László Szentesen 1905-ben született, a Dózsa György u. 76. szám alatt lakott, tanyájuk Nagykirályságon volt. Testvére, Böszörményi Sándorné, jelenleg is Szentesen él. Érettségit Szentesen az Állami Főgimnáziumban, jogi doktori diplomát a Pázmány Péter Tudományegyetemen 1928-ban szerzett. 1956-ban végezte el a Testnevelési Főiskola birkózó szakát. Az egyetem elvégzése után a Pestvidéki és a Budapesti Ítélőtáblánál tanácsjegyző, majd bíró. 1945 és 1949 között kirendelt bíróként, mint a Csongrád Megyei Földhivatal vezetője Szentesről irányította a megyei földreformot és annak utómunkálatait. 1949-től 1956-ig a Pest Megyei Bíróság tanácselnöke, 1957-1971-ig nyugdíjazásáig a Legfelsőbb Bíróság bírája. 1989-ben halt meg. Sporttevékenységét 1922-ben a Szentesi Munkás Testedző Klub birkózójaként kezdte meg, ahol 1945-től 1949-ig edző. 1935 és 1945 között a magyar birkózó szövetség elnöke, 1950-től 1955-ig a Magyar Birkózó Válogatott edzője. 1923-1934 között tíz esetben nyert magyar bajnokságot, hazai birkózó nem győzte le. Nemzetközi eredményei: 1928 Amsterdam - kötöttfogásban olimpiai ezüstérmes, 1927 és 1933 kötött- és szabadfogásban Európa bajnok, 1925, 1926 és 1934 Európa bajnoki bronzérmes. A birkózáson kívül ökölvívó és súlyemelő is volt (félnehézsúlyban 1932-ben országos súlyemelő bajnok). 1961-ben mesteredzői címet kapott. Szakírói munkássága: A szabadbirkózás (Bp. 1943.), A birkózás edzésmódszere (Matura Mihállyal Bp. 1952.), A szabadfogású birkózás (Matura Mihállyal Bp. 1953. - német nyelven is megjelent), A kötöttfogású birkózás (Matura Mihállyal Bp. 1954.), A birkózás (Bp. 1963. és 1970.). Kitüntetései: Igazságügy Kiváló Dolgozója (1960.), Sport Érdemérem - ezüst fokozata (1955.), Sport Érdemérem - arany fokozata (1974., 1980.), Munka Érdemrend - ezüst fokozata (1965., 1970.). A város sporttörténetének legeredményesebb sportolója, a magyar sporttörténelemnek is kiemelkedő egyénisége. A városhoz kötődését mindig a lokálpatriótizmus jellemezte. Ennek példája, hogy kezdeményezésére, vele együtt ültettek el az olimpiai facsemetét Lőrincz Márton az 1936-os olimpia légsúlyú birkózó bajnoka a Petőfi Sándor Általános Iskola (Polgári Leányiskola) előtt. A tölgyfa azóta lombos fává terebélyesedett, hirdeti a sport és az olimpia eszméjét. A városban a nagy hagyományokkal rendelkező birkózó sporttal haláláig fenntartotta a kapcsolatot, szakmai tanácsaival segítette a versenyzőket és egyengette a szakosztályok működését. A fentiek arról győznek meg bennünket, hogy dr. Papp László, aki városunknak és hazánknak nagy sikereket és dicsőséget szerzett, érdemes és méltó arra, hogy Szentes város sportcsarnokának névadójaként tisztelegjünk emléke előtt. Dr. Kis-Tóth Tihamér

<<< Vissza