<<< Vissza

A hallgatók ideje

2003. október 31.

 
Van nekünk egy körforgalomszerű, igazán érdekes kialakítású kereszteződésünk a Könyök és a Kígyó utca sarkán. Ezt a "közlekedési csomópontot", illetve az út által határolt, láthatóan szegélyezett aprócska területet akarta Népzenészek terévé keresztelni a Zöldág Mozgáskultúra és Sport Egyesület. Tekintettel a helyi népzene és néptánc tradicionális múltjára, illetve sikerekben gazdag jelenére: a szándék nemes, a figyelmesség példája.

A Szentes Rádió október 17-i adását hallgatva kiderült: néhány szentesi ember pucájában ott van ez a kutyaólnyi birtok, és meg is akarja ott őrizni. A médium által közvetített helyi képviselő-testületi ülés második órájában a magyar lelemény dac formájában csapott föl a díszteremben: a suta érvek egymást a demagógia rácsozott párkányára szorítva nyafogásba kezdtek, persze mindkét fél makacs fél maradt, az egészséges disputa pedig álom.

Az esztelen vita jó ideig tartotta magát - rabolva ezzel hallgatótársaim homokórányi kíváncsiságát, és az enyémet - majd a sok bal- meg jobboldali hasztalan fecsegésre egyszer csak orákulum képében megjelent egy asszonyi hang, és a józanészre szólított fel. Láss csodát, a kutyaól-vitára magukból kikelt képviselők bebábozódtak, és öt híján a nemes szándék szelétől megittasodva az előterjesztői akarat markába dőltek. A fizetésükért megdolgozó, öt "kitartózkodó" képviselő az igennel szavazókkal egyetemben kényelmesen hátradőlt székében, és lélekemelő gondolatokkal a fejében azt hitte, hogy tett valamit a városért, illetve szavazóiért.

Ezt a tévedést szeretném eloszlatni. Sem nekem, sem hallgatótársaimnak nincs szüksége felesleges szócséplésre, faramuci okoskodásra és fontoskodásra. Aki ilyen eszközökkel akarja bebizonyítani képviselői rátermettségét, az hordóval a hóna alatt menjen a Népzenészek terére, és üvöltsön, ahogy a torkából kifér.


<<< Vissza