E rendelet célja azon szabályok megalkotása, melyek elősegítik az állattartók, valamint az állattartással érintettek érdekeinek érvényesülését, biztosítják az állatok egészségvédelmét, fokozzák az emberek felelősségtudatát az állatokkal való kíméletes bánásmód érdekében, törekednek arra, hogy az állattartás mások nyugalmát, biztonságát és testi épségét ne veszélyeztesse. 1. § (1) E rendelet szabályait Szentes város közigazgatási területén kell alkalmazni minden természetes és jogi személynek, aki, vagy amely állattartással foglalkozik. (2) Szentes város külterületén az állattartás általában nincs korlátozva. Tilos az állattartás a Vekerparti Víztározó környékén és a Tiszai strand területén (1. sz. melléklet). A külterületi állattartás során is be kell tartani az állattartás és állatvédelem központi jogszabályait és e rendelet odavonatkozó szabályait. (3) Szentes város külterületén nem létesíthető nagyüzemi állattartó telep - a belterületi határvonaltól 500 méterre - más tulajdonában lévő lakás célú épülettől 250 méterre - közúttól 100 méterre 2. § Alapfogalmak Állattartó: az állat tulajdonosa, illetve aki az állatot vagy az állatállományt gondozza, felügyeli. Jó gazda gondossága: az az emberi tevékenység, amely arra irányul, hogy az állat számára olyan életkörülményeket biztosítson, amely az annak fajára, fajtájára és nemére, korára jellemző fizikai, élettani, tenyésztési és etológiai sajátosságainak, egészségi állapotának megfelel, tartási, takarmányozási igényeit kielégíti (elhelyezés, táplálás, gyógykezelés, tisztántartás, nyugalom, gondozás, kiképzés, nevelés, felügyelet). Nagyállat: ló, szarvasmarha, bivaly, szamár, öszvér, sertés, kecske, juh, strucc (ez utóbbi veszélyes állat, tartása a 17. § szerint lehetséges). Kisállat: nyúl, pulyka, liba, kacsa, gyöngyös, csirke, galamb Haszonállat: a nagyállat és a kisállat Kedvtelésből tartott állat: kutya, macska, madarak, teknősbéka, mókus, tengerimalac, stb. Vadállat: amelyik állat normális élőhelye a szabad természetben található, pl.: pókok, kígyók, tigris, nutria, nyérc, stb. Családi szükséglet: - juh, kecske 4 db - sertés 5 db - nyúl 5 db és ezek nem ivarérett szaporulata - csirke, tyúk 100 db - liba, kacsa, pulyka, gyöngyös 10 db Nagykutya: marmagassága 30 cm-nél nagyobb (2. számú melléklet) Általános rendelkezések 3. § (1) A város területén állat csak akkor tartható, ha az állatok elhelyezésére szolgáló épület, építmény megfelel a hatályos építésügyi, közegészségügyi, állategészségügyi, állatvédelmi és tűzvédelmi előírásoknak. (2) Az állattartó köteles gondoskodni állatainak az állatvédelmi jogszabályokban előírt megfelelő tartásáról, biztonságos elhelyezéséről, etetéséről, szakszerű gondozásáról, szökésének megakadályozásáról, az állatok megbetegedése esetén állatorvos igénybevételéről a jó gazda gondosságával. (3) Tilos az állatok kínzása, bármilyen módon történő bántalmazása, elhagyása, engedély nélküli állatkísérletek folytatása. (4) Az állat megbetegedését vagy elhullását a tulajdonos köteles az állatorvosnak azonnal bejelenteni. Az elhullott állatok megfelelő megsemmisítéséről a tulajdonos köteles gondoskodni. Ha e kötelezettségének nem tesz eleget, a polgármester a tulajdonos költségére elszállíttatja. (5) Közterületen mindenféle állat legeltetése tilos. Haszonállat-tartás 4. § (1) Szentes város belterületén - kivéve Magyartés, Lapistó és Kajánújfalu területét - és külterületen, a 720 m2 vagy annál kisebb nagyságú telkeken, valamint a 3. számú mellékletben meghatározott földrészleteken 2005. január 1-től fóliában; 2007. január 1-től épületben és egyéb építményben tilos a családi szükségletet meghaladó számú haszonállatot tartani. (2) Építési engedély új állattartó épületre, építményre, fóliára a fenti területen e rendelet hatálybalépésétől nem adható ki a családi szükségletet meghaladó állatok elhelyezésére. (Hatályos: 2003. szeptember 19.) (3) Tilos haszonállatot tartani a város közigazgatási területén lévő egészségügyi létesítmény, művelődési intézmény. üzemi konyha, üzemi élelmezési egység, élelmiszerüzem, élelmiszerüzlet, vendéglátó-ipari üzlet és -üzem, munkásszállás, park, sporttelep, uszoda területén, egyéb közületi és társadalmi rendeltetésű, nagyobb számú személy befogadására szolgáló épületben, annak udvarán és az ezekkel közvetlenül szomszédos ingatlanokon. (4) Tilos haszonállatot tartani a telepszerűen épült, vagy többszintes lakóházakban, ahol egynél több család lakik. Egyéb többlakásos lakóépületben az összes ott lakó többségének hozzájárulásával lehet. Egy lakóegység egy szavazatot jelent. Az állatokat az ingatlan közös használatú helyeire kiengedni nem lehet. (5) Azokon a telkeken, ahol e rendelet tilalma és írásbeli felszólítás ellenére állatot tartanak, a jegyző kártalanítás nélkül elrendelheti az állattartó épületek bontását, az állatokat pedig nyilvános árverésen értékesíteni kell. Az értékesítésből befolyt összeg az állatok tulajdonosát illeti meg. 5. § (1) Közúton és közterületen állatot hajtani csak a közúti közlekedési szabályok betartásával lehet. (2) Haszonállatot tartani mind kül-, mind belterületen csak bekerített helyen, vagy biztonságos őrzés mellett lehet. 6. § (1) Haszonállatot tartani csak állattartásra szolgáló épületben lehet, nyúl csak ketrecben tartható. A családi szükségletet meghaladó számú állatot könnyen tisztítható, hézagmentes padozattal ellátott helyiségben kell tartani, kivéve, ha ennek technológiai akadálya van. (2) A mezőgazdasági termelés biztonsága érdekében a polgármester előzetes közhírré tétellel a galambok kiengedését meghatározott időre megtilthatja. 7. § (1) A haszonállattartásból származó trágyát csak hézagmentes, szilárd falazatú, szorosan záródó fedéllel ellátott trágyatárolóban lehet tartani. A hígtrágya tárolására külön tárolót kell létesíteni, kivéve szilárd almozású tartási technológia esetén. (2) A trágyatárolónak legalább 90 nap alatt termelődő trágya elhelyezésére szolgáló nagyságúnak kell lennie, ha megtelik, üríttetni kell. A trágya elhelyezése során be kell tartani a környezetvédelmi és természetvédelmi előírásokat. (3) Amennyiben a trágyát külterületi mezőgazdasági művelésű föld termőerejének növelésére használják, be kell tartani a következő szabályokat: * a trágyát a földrészlet emberi lakásra szolgáló épületétől legtávolabbi részén * közúttól 25 méternél közelebb nem lehet trágyát elhelyezni * a trágyát a technológiailag lehetséges legrövidebb időn belül szét kell teríteni, és be kell a földbe forgatni. 8. § A haszonállatok tartására szolgáló épületet, építményt tisztán kell tartani, rendszeresen fertőtleníteni. Minden ismert és gazdaságos technológiát igénybe kell venni, hogy az állatok tartásával együtt járó bűz és zaj csökkenjen (pl.: zeolit). Rendszeresen irtani kell a kártékony állatokat (pl.: rágcsálókat), legyeket és rovarokat. 9. § (1) Haszonállat tartásához mindenkor az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása szükséges. Ha e rendelet az állattartást egyébként lehetővé teszi, a tulajdonos eddig jóhiszeműen gyakorolt jogokat nem sérthet. Vita esetén a polgármester döntése az irányadó. (2) Haszonállatok elhelyezésére szolgáló helyiség létesítéséhez az ingatlan tulajdonosának hozzájárulása, az előírt hatósági engedélyek beszerzése és a mindenkor érvényes védőtávolságok (4. sz. melléklet) betartása szükséges. (3) Az állatok tartására szolgáló helyiség fenntartása, tisztántartása, a járulékos építmények elkészíttetése azt a személyt terheli, akinél az állatok tartása folytán ezek felmerülnek. 10. § A haszonállatok tartása megtiltható, ha az állattartó a jogszabályokban vagy e rendeletben foglaltakat nem tartja be. Ha az állattartást megtiltó határozatot a tulajdonos írásos felszólítás ellenére nem hajtja végre, az állatok nyilvános árverés során értékesíthetők. Az állatok értékesítése során befolyt összegből az épületek tisztítását, a trágya eltakarítását, az épületek és a trágyatároló fertőtlenítését, a rágcsáló és rovarmentesítést el kell végeztetni. Az e költségeken felül megmaradó vételár a tulajdonost illeti meg. Kedvtelésből tartott állatok 11. § (1) Kutya nyilvántartásba történő be- és kijelentése, veszettség elleni beoltatása, féregtelenítése, három hónapos kora után, majd évente visszatérően a mindenkori szabályok betartásával a kutya tulajdonosának kötelessége. Az e kötelesség elmulasztásából adódó károkért a kutya tulajdonosa kártérítési felelősséggel tartozik. Kártérítési igény esetén kérelemre 5000.- Ft értékhatárig a jegyző köteles a felek között egyezség létrehozását megkísérelni. (2) Többlakásos lakóépületben lakásonként egy kutya tartható az ingatlan tulajdonosának és a közvetlen szomszédos (alul, fölül, oldalt) lakások használóinak engedélyével. (3) Belterületen, önálló családi házban ingatlanonként két kutya tartható. (4) Kutyát tartani e rendelet 4.§ (3) meghatározott ingatlanokon tilos, de ez nem vonatkozik a szomszédos ingatlanokra és a közegészségügyileg megfelelően tartott őrző-védő és vakvezető kutyákra. 12. § (1)A kutyát tulajdonosa állandó jelleggel úgy köteles tartani, hogy személyekben és javakban kárt ne okozhasson. Ezért a kutya tulajdonosa kártérítési felelősséggel tartozik. Kártérítési igény esetén kérelemre 10000.- Ft értékhatárig a jegyző köteles a felek között egyezség létrehozását megkísérelni. (2) Veszélyes kutyára táblával is kell figyelmeztetni az ingatlan látogatóit. (3) A kutya tulajdonosa köteles kutyáját úgy tartani, hogy az a házban vagy a környezetében lakók nyugalmát tartósan ne zavarja. Ha ehhez a kutya idomítása szükséges, ezt a tulajdonos köteles elvégeztetni. 13. § (1) Közterületen veszélyes vagy támadó természetű kutyát, illetve, nagykutyát pórázon és szájkosárral ellátva kell vezetni. Ha e szabályokat megszegve a kutya megtámad valakit, e tényt a szabálysértés elbírálása során súlyosító körülményként kell értékelni. Ez nem befolyásolja a kutya tulajdonosának kártérítési felelősségét A kutya tulajdonosa vagy felügyelője közterületen köteles magánál tartani a kutya oltási bizonyítványát és azt szükség esetén bemutatni. Közterületen a kutyát csak azonosításra alkalmas bilétával (jelzéssel) lehet sétáltatni. (2) A kutya felügyeletével megbízott személy felelős azért, hogy a kutya a járdát és az utakat ne szennyezze be, a keletkezett szennyeződést pedig azonnal el kell takarítania, és az ehhez szükséges felszerelést ellenőrizhetően magánál kell tartania. (3) Játszótérre, sportlétesítménybe, és a 4. § (3) bekezdésében meghatározott létesítményekbe kutyát bevinni tilos, kivéve a közegészségügyileg megfelelően tartott őrző-védő és vakvezető kutyát. 14. § (1) A kutya kártalanítás nélkül kiirtható, ha * veszettség ellen nem oltatták be * TBC-vel fertőzött * gyógykezeléséről nem gondoskodnak * közterületen kóborol, és befogása után 14 napig nem jelentkezik érte gazdája a gyepmesternél (kiváltáskor tartási költségeit ki kell fizetni) * kiirtását jogszabály írja elő. (2) A kutyák befogása és kiirtása a Városellátó Intézmény gyepmesterének feladata. 15. § Többlakásos ingatlanban lakásonként legfeljebb három macska tartható. Éneklő és díszmadarak, halak, stb. tartása nem esik e rendelet korlátozása alá. 16. § (1) Kedvtelésből tartott állatok tenyésztéséhez be kell szerezni a közegészségügyi és az állategészségügyi hatóság szakvéleményét, az állattartó épülethez az építésügyi hatóság engedélyét. (2) A kedvtelésből tartott állatok tenyésztését be kell jelenteni a polgármesteri hivatalba. A kedvtelésből tartott állatok tenyésztése megtiltható, ha azzal tartósan zavarják a szomszédok nyugalmát. (3) Többlakásos házban kedvtelésből tartott állatot tenyészteni tilos. Veszélyes állatok tartása 17. § Vadállatok kizárólag a közegészségügyi, állategészségügyi, tűzvédelmi és építésügyi hatóság engedélyével, a speciális jogszabályok betartásával tarthatóak. Tartásukat be kell jelenteni a polgármesteri hivatalba. Bármely előírás megszegése esetén az állat kártérítés nélkül állatkertbe szállítható, vagy kiirtható. Hatósági rendelkezések 18. § (1) Szentes Város Önkormányzata Képviselő-testülete az e rendeletben szabályozott helyi közügyekből adódó hatáskör gyakorlását a polgármesterre ruházza át, a hatósági jogkört a jegyző gyakorolja. (2) Az átruházott önkormányzati hatáskörben hozott határozatok ellen benyújtott fellebbezések elbírálása a Képviselő-testület hatáskörébe tartozik. (3) Az eljárást az államigazgatási eljárás általános szabályai szerint kell lefolytatni. (4) A polgármester az összes körülmény mérlegelése után, különös méltánylást érdemlő esetben, vagy gazdasági érdekből, a közösségi vagy egyéni érdek mérlegelése után, egyéni elbírálás alapján az állattartást engedélyezheti ott is, ahol a rendelet szerint tilos és korlátozhatja, vagy megtilthatja ott, ahol e rendelet szerint szabadon lehet állatot tartani. 19. § (1) Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, szabálysértést követ el és legfeljebb 30.000.- Ft pénzbírsággal vagy a Városi Rendőrkapitányság és a Polgármesteri Hivatal Közterület-felügyelete által helyszíni bírsággal sújtható az, aki e rendelet 1. § (2) és (3) bekezdését, 3. § (2), (3), (4) és (5) bekezdését, 4. § (3) és (4) bekezdését, 5. § (1) és (2) bekezdését, 6. § (1) bekezdését, 8. §-át, 11. § (1), (2), (3) és (4) bekezdését, 12. § (2) és (3) bekezdését, 13. § (1), (2) és (3) bekezdését, 15. §-át, 17. §-át megszegi. (2) Súlyosabb esetben az állat, amelynek tartása révén a szabálysértést elkövették elkobozható. 20. § E rendelet 2004. január 1-jén lép hatályba, a 4. § (2) bekezdése kivételével. A 4. § (2) bekezdése a kihirdetés napján lép hatályba. A hatályba lépéssel egyidejűleg a többszörösen módosított 2/1976.(XII.3.) T. számú rendelet hatályát veszti. Szirbik Imre sk. polgármester Dr. Sztantics Csaba sk. jegyző

<<< Vissza