<<< Vissza

Elavult gépjárművek a mentőállomáson

2003. szeptember 26.

 
A legutóbbi rádiós fogadóóra vendége Dr. Sípos Tibor, a szentesi és a csongrádi mentőállomás szakmai vezetője volt, aki az állomás feladatairól és tevékenységéről beszélt a hallgatóknak.

Az idei nyár több szempontból is nehéz volt a mentősöknek. Elsőrendű problémát jelentett a nagy meleg, ami különösen megviselte a szív és érrendszeri panaszokkal küszködőket. A forróságra az emberek idegrendszere is negatívan reagált. Fáradékonnyá váltak és gyakoriak voltak a balesetek, amelyek, - mondhatni - súlyosabbak voltak a korábbi időszakokhoz képest.

Számadatokban is megnyilvánul; hogy idén több volt a kiszállás és sűrűbb volt a riasztás, mint az előző években. A Mentőállomáshoz tartozó orvosi ügyeletet is gyakrabban riasztották.

A mentőállomás vezetője Nagy Béla mentőtiszt, aki Sípos Tiborral együtt irányítja a munkát. Mellettük még orvosok, mentőtisztek, szakápolók, és gépkocsivezetők dolgoznak az állomáson. A szentesi mentőállomás gépjárművei megfelelnek ugyan a hazai törvényi követelmeknek, de ez sajnos úgy alakul, hogy folyamatosan az öregedő és romló gépkocsi állományhoz igazítják, ahelyett, hogy a kocsikat cserélnék le. Nagyon sok a tíz éves vagy még annál is idősebb gépjármű, és nem ritka a három - négyszázezer kilométert futott mentőautó. Ezek műszakilag sajnos nem alkalmasak arra, hogy maximálisan ellássák a központra háruló mentési feladatokat.

A mentőknél kétféle felsőfokú végzettséggel rendelkező dolgozó van. A mentőtisztek egészségügyi főiskolát végzett szakemberek, az orvosok pedig természetesen orvosi egyetemet végeztek, és esetleg külön szakvizsgával is rendelkeznek. Sok a tévhit azzal kapcsolatosan, hogy a mentőtisztek esetlegesen nem tudják ugyanazt megcsinálni mint az orvosok. Sípos Tibor hangsúlyozta : nincs különbség a két diploma között, a mentőtisztek is jól képzett szakemberek, akik teljeskörű ismeretekkel rendelkeznek a gyógyítás és a mentés terén. A szolgálat munkatársai igyekeznek 24 órás munkarendben dolgozni a könnyebb szervezés érdekében, azonban a gépkocsivezetők 12 óra után váltják egymást.

Mindenki számára ismeretes, hogy az alternatív mentőszolgálat Szentesen is jelen van. A két szervezet között sem szakmai sem szervezeti együttműködés nincs jelenleg. A szolgálat munkatársai törekedtek ugyan arra, hogy időnként egyeztessenek arról, hogy ki - honnan és kit szállít, de erről nem született megállapodás. Lényeges azonban tudni, hogy menteni csak a Mentőszolgálat jogosult, mivel ez állami feladat. Az alternatív mentőszolgálat csak szállítási feladatokat láthat el.

Sajnálatos tény, de elég gyakran fordul elő vakriasztás Szentesen is. Elsősorban gyerekek játszanak ilyen " játékot", viszont elég nehéz kiszűrni azt, hogy a betelefonáló igazat mond -e. Az ilyen riasztás több szempontból is negatívan érinti a mentősöket, mivel ezek a kiszállások energiába, időbe és természetesen pénzbe kerülnek.
Igaz ritkán, de ebben a térségben is előfordul, hogy inzultálják a mentősöket. Elégedetlenek a munkájukkal, vagy lassúnak tartják őket. Ezekben a helyzetekben nekik tűrniük kell, hiszen a felfokozott izgalmi állapot, és krízishelyzet sokszor vált ki ilyen reakciókat az emberekből.

Másrészről ez köszönhető lehet a mostanában igen elterjedt kórhásorozatoknak is, melyek alapvetően jól felépítettek, de rengeteg bennük a szakmai hiba és igencsak felfokozott bennük a tempó. A mentés és az ellátás az életben természetesen nem úgy működik, mint a filmekben.

A mentőállomás jövőjét tekintve a vezető a szakmai fejlesztést tartja a legfontosabbnak, és azt hogy stabilizálódjon a kórház helyzete. Ezeken kívül pedig természetesen a lakossággal való kapcsolattartás is nagyon lényeges, hiszen a mentősök értük - értünk dolgoznak nap mint nap.

Kruzslicz Anita


<<< Vissza