<<< Vissza

Példával a felnőtt...
Pillanatképek

2003. szeptember 26.

 
A megoldást keresik az önkormányzat tagjai a vandalizmus, a fiatalok bűnözése ügyében. A megoldást, aminek sürgősen jönnie kéne. Különben...

Történt, hogy a Finnországból érkezett ismerős gyerek itteni élményeit bővítendő szórakozni vágyott. Óhaja kielégítéséül a diszkót jelölte meg házigazda barátjának. El is indult volna úgy este 8 óra tájban. Mire vendéglátója felkacagott. Jóízűen tette, miként mások pillanatnyi tudatlanságát neveti ki az emberfia. Majd éjjel 11 vagy éjfél körül, mondta kis szünet után, amikor már kissé alábbhagyott kacagtató vigalma.

Az idő tájt mi már hazafelé vesszük az irányt, jegyezte meg csodálkozón a finn leányzó. A magyar csak rázta a fejét. Nálunk hajnalban fejeződik be a program, mondta. Mire a vendég (láthatóan minden igyekezetével azon volt, hogy ne legyen túlontúl udvariatlan): Nagy marhaság, mondta.
És igaza volt. Igaza van és sajnos igaza lesz a jövőben is még egy darabig. Hogy meddig? Mint az önkormányzat ülésén is hallhattuk, az a törvényhozókon múlik.

De tegyük fel a kérdést: csak a fiatalokkal van probléma széles e hazában? Valljuk be töredelmesen: nem. Hiszen ma még nem nyert bizonyítékot azon helyi állítás sem, miszerint garázda gyerekek törték el a nemrégen elhelyezett keresztet a Somogyi Béla és a Daru utcák sarkán. Azon a helyen, ahová lovag Imre Károly és Csete György szobrászművész kápolnát, emléktornyot álmodott a háborúk, a mindenkori erőszak és áldozatainak emlékére. Fiatalkorúak írták volna a kereszten elhelyezett táblára a félelmetesen hangzó szót, hogy "Sátán"!?

Nem messze arrébb, az utcai telefonfülkét is megrongálták. De nem hiszem, hogy gyerekcsíny lenne a bíróság mögötti Kurca soron eldobott zsák sem, ami feltehetően elpusztult állat tetemét rejtette magába. Ott bűzlött egy ideig a bokrok alján.

Emberek: a példa olykor nagyon is ragadós!

(lovas)


<<< Vissza