Képünkön: Labádi Lajos, a város historikusa Velük együtt köszöntöm őt, a szegedi tanárképző főiskolán volt történelem szakos, kedves tanítványomat, aki első éves korától kezdve a tanszéki tudományos diákkör aktívan és eredményesen munkálkodó tagja volt. Tanárai becsülték őt tudásáért, szorgalmáért, a tanszék hírneve érdekében végzett önzetlen munkájáért. Diáktársai szerették őt közvetlen, szerény, de egyenes, nyílt egyéniségéért, segítőkészségéért, kedves, közvetlen humoráért, tisztelték őt eredményeiért és büszkék voltak sikereire. Ennek legszebb bizonyítéka, hogy még most is évenként családostól találkozik legkedvesebb csoporttársaival. Köszöntöm őt, a levéltárost, aki szülővárosába visszakerülve kedves időtöltésének a helytörténet-kutatásnak, írásnak szentelhette minden idejét. Úgy vélem ez a kötet, amellyel a kedves barát, munkatárs: Bodrits István lepett meg bennünket bőségesen dokumentálja az eddigi életút hasznosan eltöltött éveit. Azt, hogy hogyan és miért lett a segédlevéltárosból, - aki a levéltári dobozok rendezésével kezdte munkáját - a szentesi levéltárosok megbecsült munkatársa, a levéltár főlevéltárosa, majd igazgatója. Kétkezi munkájával, közvetlen, családias légkört teremtő emberi tartásával, szeretetreméltó társa lett a levéltár egykori igazgatóinak és valamennyi munkatársának. A helytörténészt történésszé avató munkásságát őszinte elismerés kíséri nemcsak a levéltárosok, hanem az ország ismert történészei körében is. Forrásfeltáró, forráselemző szakmai munkáinak, tanulmányainak adatgazdagsága, objektivitása, gondolatébresztő problémamegoldásai kiemelik őt, az eseményeket csak számbavevő, leíró történészek közül, még szűkebb pátriája: Szentes történetével foglalkozó írásai is. Célratörő, tudományos igényességű, ismeretterjesztő munkásságát szívesen fogadja a város lakossága. Szeretett városa történetét ismeri meg könyveiből éppúgy, mint hírlapi cikkeiből, de az alkalmi kiállításaiból is. Nincs olyan jelentősebb esemény a város múltjában, amelyhez ne kapcsolódna egy-egy írása vagy széleskörű érdeklődést kiváltó alkalmi kiállítása. Misszió ez a munka, melyet a legilletékesebbek - a város lakóinak - nagyrabecsülése kísér. A történelemtanításhoz készített kézikönyvét ma már mindenki a várostörténet kézikönyveként is használja pedig eredetileg a különböző szaktanárok munkáját volt hívatva segíteni. Szentes életrajzi lexikonaként ismeri mindenki a Szentesi ki kicsodát. Szívesen olvassák, ajándékozzák városismertető könyveit, albumait. Köszöntöm a barátságot teremtő, alakító, formáló embert, aki tudja, hogy az igazi barátságot a közös munka, a közös gondolkodás, a megszenvedett eredmények alapozzák meg és a közös kudarcok edzik tartósabbá. Tudja, hogy a különböző szakmai társaságok, egyesületek, közösségek csak akkor érnek valamit, ha az együtt végzett munka öröme kovácsolja össze őket, hiszen ő is sok ilyen közösségben munkálkodik eredményesen. Amikor tiszta szívvel köszöntöm egykori kedves tanítványomat és őszintén örülök sikereinek, példamutató munkásságának, az egyre bővülő baráti és munkatársi körének, akik szeretik, tisztelik és becsülik őt, akkor azt kívánom, hogy életének következő félévszázadát is erőben és egészségben élje meg szerettei, barátai és tisztelői körében. Nagy István

Születésnapja alkalmából könyv jelent meg a levéltár-igazgató munkáiról. A Bodrits István, Csúcs Béla, Tokaji Judit nagyszerű munkáját dicsérő önkormányzati kiadvány bibliográfiája teljeskörű áttekintési lehetőséget kínál Labádi Lajos eddigi munkásságáról és annak reflektáltságáról 1974-től 2003 nyaráig. Teljességre törekvően regisztrálja műveit, tanulmányait, írásait, kiállításait, előadásait, lektorálásait, címerterveit, cikkgyűjteményeit. Bodrits István írja a könyvben: "A kötet nem csak tisztelgés és lauditáció az ebben az évben ötvenéves szentesi levéltár-igazgató előtt; a legtermékenyebb szentesi helytörténeti kutató munkásságának számbavétele egyúttal Szentes várostörténet-írásának egyik legfontosabb dokumentuma. Önállóan, társszerzőként megjelent művei, cikkei, tanulmányai nagyrészt a szülőföld, a lakó- és munkahely múltjának, értékeinek feltárásával, megismertetésével erősíti a szűkebb környezethez való érzelmi-értelmi kötődést, a hajdani örökség és a mai eredmények megbecsülését, ezáltal nagy szerepet játszhat a nemzeti öntudat erősítésében, a hazaszeretet elmélyítésében."

<<< Vissza