<<< Vissza

Bereklaposi városszéle

2003. szeptember 5.

 
Szentes Kisér alacsony terepéről a Dugonics - vagy - Kasza utca enyhén emelkedő vonalát a Lőrinc utca keresztezi. Hajdan az árvizek járását megfigyelő, ismerő emberek erre a kiemelt szintre telepedtek. Bereklapos Mentő utca közötti területének kötött talajából nagyméretű vályogot vertek. Ebből építették meg nyeregtetővel, hódfarkú kézi cseréppel fedett házaikat, véggel a Kurca, Tisza irányába.

Az utcai kisablakokon figyelhették az árvíz közeledését, amely után 1917-ben csak hét ház maradt meg. Népi megnevezése is ez lett. A Mészáros Lőrinc utca név Lőrincre rövidült. A városközpont felől az utca végét az 1-es számú házingatlan zárja, az utcavonal egyenes folytatása derékszögben megtörik, 33-as számú ingatlannal végződik. Bán Eszter a 21-es szú ház tulajdonosa elmondja:

- Bán István, édesapám 1923. június 5-én vette meg az ingatlant. Az adásvételi szerződésben rögzítették: "kitüntetett ház".

Az árvíz után megmaradt hét házat jelenleg rendben tartják. A széles vályogfalú házak immár műemlék jellegűek. A közéjük épült magas házak együttes panorámája figyelemre érdemes. Az utca páros oldalán négy ház látható. A vályogverő gödröket betöltötték. A Lőrinc utca, Nagyvölgy-csatorna, Bánomháti temető bejárati útja közötti térség tereprendezéssel alkalmas lehet erdősítésre... A következő generációk egészségének érdekében.

A múlt életképéből. A gödrök jegének sokan örültünk a harmincas években, csúszkáltunk, lábbelink patkós sarkával hatost igyekeztünk kanyarítani... Ritkán sikerült. A jelent érdemes szemlélni, alakítani.

Kátai Ferenc


<<< Vissza