Százszázalékos januárt tudhat maga mögött a Kontavill-Szentes OB-I-es férfi vízilabdacsapata. Négy mérkőzésen négy győzelem, az utolsó három viadalon csupán tíz kapott gól. A hétről hétre javulni tudó védelem vezéregyénisége Horváth Tamás, aki huszonnégy éves kora ellenére az első osztályú bajnokság egyik legrutinosabb hálóőre. Őt saját teljesítményéről és a csapat idei feltámadásáról kérdeztem. - Mindent egybevetve az idei átlagod, ami a kapott találatokat érinti, mindössze négy gól. A jó formádnak vagy a csapatnak köszönhető ez a szenzációs mutató? - Nem tudom külön választani a dolgot. Bár arról vagyunk híresek, hogy blokkjaink hatékonysága nem a legmegfelelőbb, mégis küzdőszellemünk magasabbra emelte a kapumat óvó kezeket. A lövések elhárításában ez nagyon fontos szerepet játszott. Mellesleg az elmúlt hetekben nekem is jobban ment a védés, mint az ősszel. - Az előző évektől eltérően most nem volt idő téli alapozásra. Mennyire látszódik ez meg az erőnléteteken? - Ezt igazából nem lehet fölmérni, ugyanis ellenfeleinknél sem volt alapozás. Én csak magamról beszélhetek, a többiek tartalékait nem ismerem. Nekem bizony szükségem lenne néhány hétre, hogy lábtempóbeli hiányosságaimat kiküszöböljem. - A szentesi közönség körében nagy vihart kavart őszi szereplésetek, idén viszont sziporkázó játékkal sorra hozzátok a kötelező győzelmeket. Mi lehet az oka ennek a szélsőséges teljesítménynek? - Ez nehéz kérdés. Talán ott kellene kezdenem, hogy a bajnokság első fordulóiban a sorsolás szeszélye folytán bajnokaspiránsokkal kellett megmérkőznünk. Az esélytelenek nyugalmával készültünk ezekre a találkozókra, az elszenvedett vereségek után nem tudtuk igazán felpörögni, és a tétmeccseken, kis különbséggel ugyan, de kikaptunk. Ekkor jöttek a kételkedő hangok mindenfelől, és nálunk az adott szituációkban megremegett a kéz. A javulás véleményem szerint annak köszönhető, hogy a múlt év végén volt egy szösszenetnyi szünet, amikor mindenki átgondolhatta a dolgokat, kipihenhette magát. A szünet után húzóemberek játéka is kiegyensúlyozottabbá vált, mellettük a többiek is bátrabban kísérleteztek. A fizikális állóképességünk nem változott, csak most okosabban játszunk. - A Magyar Kupában hétvégén a Pécs ellen küzdötök a továbbjutásért. - Mindenféleképpen győzni akarunk Pécsen és itthon is. Amit személyes kihívásnak tekintek, hogy a szentesi származású Bajomi Gyuritól ne kapjak gólt. - Március 15-én folytatódik a bajnokság, akkor a Szegedet látjátok vendégül. A hátralévő ellenfelek ismeretében tartható a hetedik hely? - Maximálisan. Kétes információk is lábra kaptak a Cegléd szolnoki győzelméről, de minket csak a megszerzett három pontos előny érdekel. Szerintem benne van a bravúr a csapatban, tehát a Szeged és az Újpest ellen sem feltartott kezekkel megyünk. - Tavaly nyáron szó volt a távozásodról, most is efelé megy az életed? - Igen, augusztusban megkeresett a Galatasaray, de invitálásuk nem volt elég meggyőző. Idén már felcsendültek olyan hangok a Kontavill körül, miszerint jobb feltételeket biztosítva, testesebb anyagi kondíciókkal indulnánk a következő bajnokságban. Ennek én nagyon örülök, hiszen innen csak egy színvonalas bajnokságban szereplő komoly csapathoz igazolnék, amire lehet hogy még éveket kellene várnom. Remélem a dolog révbe ér, és akkor Szentes ismét meghatározó csapat lehet a magyar vízilabdában. Bíró Dániel     <<< Vissza