Az elmúlt hónapban hagyta el a nyomdát dr. Imre Ernő ny. ref. esperes újabb kötete. A szerző 1994 óta hétről hétre közli a Szentesi Életben gondolatait, melyek összegyűjtve 1996-tól jelennek meg a Református Zsinati Iroda Doktorok Kollégiumának főtitkári hivatala kiadásában. A mostani könyvecske ezek sorában tehát már a negyedik. Gondolatinak forrásvidékeként dr. Imre Ernő a következőket sorolja: "tanulmányaim, neveltetésem, olvasmányaim, ízlésvilágom, lelkiségem, tapasztalataim, amit mások mondanak, tesznek, ahogyan viselkednek, öltözködnek. " Szándékáról pedig ezt mondja: "nem megdönthetetlen igazságokat akarok kinyilatkoztatni, hanem egyszerűen hatni akarok a gondolkodni kész emberekre." Írásainak műfajáról pedig így vall " Nem aforizmákat írok, hanem a saját véleményem tárom fel." E megállapításával azonban nem értünk egyet maradéktalanul. Az aforizma műfaját ugyanis egyik - irodalmi alapfogalmakat tartalmazó - kézikönyvünk így fogalmazza meg: "Tömör, szellemes mondás: többnyire erkölcsi igazság vagy egy bölcseleti summázat elmés, frappáns megfogalmazása, sokszor paradox formában." Márpedig Imre Ernő egyik frappírozott gondolata ekképpen hangzik: "Minden hölgy nő, de nem minden nő hölgy." Ez bizony tömör, finom, szellemes, a logikai és nyelvi játékot sem nélkülöző megállapítás, aforizma a javából csipetnyi borssal is meghintve. Az persze igaz, hogy nem mindegyik gondolata és annak nyelvi formája viseli magán az aforizma műfaji sajátságait. A gondolatok témái széles skálán helyezkednek el. A hit, a vallás, a társadalom jelenségei, visszásságai, a hatalom természete, a közösség és az egyén erkölcsi magatartása, a házasság, a családi élet, az olvasmányélmények, a napi hírek egyaránt gondolatokat ébresztenek a szerzőben, utóbb pedig gondolatokat azok olvasójában is. Szólnunk kell az írások nyelvi köntöséről is. Dr. Imre Ernő nem az írott, hanem a beszélt nyelvet használja. Mondatai a légzés ritmikájához igazítottak. Olykor ritmusukkal egy mechanikai berendezés működésének hangjelenségeit is képesek a nyelv szintjén megjeleníteni. Figyeljük meg, hogyan szól szövegszerkesztő és az ahhoz csatlakoztatott nyomtató titokzatosnak tűnő, mozgalmas munkájáról " ... szűnik a félelem, nő a magabiztosság, mert jönnek a sikerélmények, alakul a szövegszerkesztés, mennek - jönnek az e-mailek, engedelmeskedik a nyomtató, és nincs többé üres idő, akár az egész napot betölti a gyakorlás". A kiadványt - miként a korábbiakat is - prof. dr. Szathmáry Sándor szerkesztette, lektorálta Dányi József és Dányi Józsefné valamint dr. Faragó Lajosné. A borító Pap Klára munkája. A tördelés és a nyomdai előkészítés Varga Sándort dicséri. Kapható a Városi Könyvtárban, a helyi könyvesboltokban és az ország református lelkészi hivatalaiban. Bucsány György

<<< Vissza