Választások a múltban (XVIII.)

Mátéffy polgármester kudarca

 

Az 1905. évi választási előkészületek megindulásakor a legizgalmasabb kérdés az volt, hogy a kormánypárt állít-e jelöltet Szentesen, vagy sem. Azt szinte mindenki biztosra vette, hogy Molnár Jenővel szemben más függetlenségi jelölt nem fog fellépni. Ezt támasztotta alá a január 8-án megtartott népgyűlés, amelyen Molnár Jenőt kiáltották ki a Függetlenségi Párt jelöltjének.
 

Január 15-én tartották meg választási gyűlésüket a helybeli újjászervezett szocialisták, akik Éder János csongrádi lapszerkesztőt léptették fel jelöltjükül. A tudósítások szerint Éder programbeszédében elítélően szólt a Függetlenségi Pártról és a Tisza-kormányt mentegette, emiatt a gyűlés kudarcba fulladt.

A kormánypárt nem hallatott magáról. Hírek terjengtek ugyan arról, hogy a kormánypárti tisztviselők egy csoportja felkérte dr. Mátéffy Ferenc polgármestert a jelöltség elfogadására, de ő a felkérést elhárította, a sajtótudósítók előtt pedig kijelentette: ¨Nem igaz, hogy én a szentesi képviselőségre vágyódnék... Családom és hivatalos állásom komolyságát nem áldozom fel ezért a jelöltségért. Egyébként én, mint Szentes város polgármestere dr. Molnár Jenőt úgy ismerem, aki Szentesért, Szentes jóvoltáért, Szentes fejlődéséért mindent megtett...

Dr. Molnár Jenővel szemben a harcot soha fel nem veszem.” Annál nagyobb volt a meglepetés, amikor a fenti nyilatkozat megjelenésével egy időben falragaszok hirdették városszerte, hogy Mátéffy Ferenc polgármester pártonkívüli programmal fellépett képviselőjelöltnek Molnár Jenő eddigi képviselővel szemben. Az történt, hogy még a nyilatkozattétel estéjén – január 18. – a tisztviselők fáklyás menetet szerveztek a polgármester tiszteletére, és ismételten felkérték a jelölés elfogadására. Mátéffy ezúttal is elutasító választ adott, viszont hozzájárult ahhoz, hogy a neve alatt – pártonkívüli programmal – korteskedésbe kezdjenek és politikai gyűléseket tartsanak.

Annak eldöntését, hogy megválasztása esetén a mandátumot elfogadja-e vagy sem, fenntartotta magának. A felhatalmazás alapján tehát megindult a szervezkedés Mátéffy érdekében. Ő maga mindvégig háttérben maradt, és látszólagos passzivitással figyelte a fejleményeket. Felemás fellépése nem használt népszerűségének, amint az az alábbi kortesnótából is kicseng:

 

Tisza István megpróbálta,

Akad-e Szentesen pártja;

Egy gyász magyar vállalkozott,

Ki magára szégyent hozott.

 

Osztrák bérenc nem kell nekünk,

Molnár Jenő a követünk;

Bukott zászló ellen vagyunk,

Mátéffyra nem szavazunk.

 

A választásra január 26-án került sor. A sorsolás eredményeként a Molnár-párt kezdte a szavazást, utána következett a Mátéffy-párt, végül az Éder-párt. A Molnár-párt mindvégig fölényesen vezetett. A választási elnökök este 1/2 7-kor kitűzték a zárórát. A leadott 1544 szavazatból a Molnár-párt 1015, a Mátéffy-párt 518, az Éder-párt 11 szavazatot nyert el. Molnár Jenőt tehát 486 szavazattöbbséggel ismét Szentes képviselőjévé választották. A megye többi kerületében szintén az ellenzék győzedelmeskedett. A Csongrád megyei választási eredmények tehát hozzájárultak a parlamenti ellenzéki pártok kormánypárt fölött aratott győzelméhez, illetve Tisza István kormányának megbuktatásához.

 

Labádi Lajos