A vadászok vigyáznak a természetre

Szentes, a nyitott város, most a vadászok elôtt tárta ki kapuit. A sorban immár a kilencedik megyei vadásznapon, Csongrád, majd Ásotthalom után elôször adtak helyet az eseménynek.

A Széchenyi liget nagytisztásán valódi ceremónia közepette megszólaltak a kürtösök, majd a szép számú érdeklôdô és érdekelt elôtt bevonult az elnökség: dr. Székely László, az Országos Magyar Vadászati Védegylet elnöke, Bicsérdi Gyula, a Szegedi Tudományegyetem állattudományi karának vezetôje, Tasnádi Gábor, a Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium megyei hivatalának vezetôje és Szél István, a hivatal vadászati osztályvezetôje, dr. Pigniczky József, az Országos Magyar Vadászkamara Csongrád megyei elnöke, és természetesen a dobogóra állt Döbrôssy Iván a megyei vadászszövetség elnöke is.

A jelenlévôk az összetartozás jegyében megemlékeznek az elhunyt vadásztársakról, köztük a helybéli Harangozó Sándorról, Szabics Gáborról és Török Józsefrôl a Szentesi Új Barázda Vadásztársaságtól.

A vadászat az elmúlást is jelenti, a vadászoknak az elmúlás a zsákmányolás. Az alföldi vadászok leggyakoribb zsákmánya az ôz, ez alkalomra is ôzbakot hoztak a tisztelt publikum elé (hagyományként) terítékre.

Szirbik Imre polgármester, a rendezvény fôvédnöke megnyitó beszédében kitér (ha úgy tetszik, stílusosan) a vadászatra, annak mûvelôire, majd említést tesz arról, hogy ez a találkozás, amely a város kilenc és fél hektáros természetvédelmi területének közepén, a nagytisztáson létrejöhetett, sokat jelent a város, de a jelenlévôk számára is.

– Benne élünk, ezt a természetet óvnunk kell, hiszen környezetünket nem elôdeinktôl kaptuk hagyatékul, hanem, ahogy a mondás is tartja, az unokáinktól kaptuk elôlegbe, és a legfôbb feladatunk az, hogy állapotát megôrizve, nem rombolva adjuk majd tovább. Számomra a vadászat a vad nevelését, a környezet tisztántartását, óvását jelenti, és azt a szelekciót, ami a vadászat során a fejlôdést, az egyes génvonalak szintentartását, szelektálását segíti elô. Többek között azt a munkát jelenti, amikor hóban, fagyban, ár- vagy belvízben a vadat menteni, óvni kell.

Hagyomány már, hogy ilyenkor kitüntetéseket adnak át azoknak a vadásztársaknak, akik kiemelkedôen dolgoznak, az évek során kiemelkedôt alkotnak a vadgazdálkodásban és a vadászatban. A szentesiek közül Nimród emlékérmet vehetett át Molnár Lajos, az Új Barázda Vadásztársaság elnöke. A Hubertus kereszt ezüst fokozatát kapta Jernei István, bronz fokozatát Molnár Imre és Horváth Zoltán a (mindhárom Hubertus Vadásztársaság), valamint Gálfi István a Pankotai Agrár Rt. hivatásos vadásza.

A megyei szövetségben döntöttek arról is, hogy a millennium kapcsán emléktáblát helyeznek el Szentesen. Most erre alkalom nyílt a Széchenyi ligetben. Volt solymászbemutató, tájjellegû kutyakiállítás, ahol szinte az összes vadászatra használt kutyfajta bemutatkozik, horgász- és aszfaltrajz-verseny, íjász és terepíjász bemutató, játékos vetélkedô, nyilvános trófeabírálat, (róka, ôz, vaddisznó), vadászati cikkek, dísztárgyak árusítása és ami még eddig nem volt, elsô ízben MEDO “mezeinyúlfogó” show teszi kellemessé és igazán szórakoztatóvá a programot.

És a fôzôverseny. Kellemes illatfelhô lengte be a sportpályát. Íncsiklandozó pörköltillat. A Pankotai Agrár Rt. sátra elôtt Nagy Tiboré a terep. Öt bográcsban fôz, egyben vaddisznó, négy bográcsban ôzpörkölt illatozik. Mi a titka, hogy jó legyen? A kérdésre hamar megjön a válasz: lassú tûzön és fával kell készíteni.

A további versenyeknél említést érdemel Gundl Ádám (Új Barázda Vadásztársaság hivatásos vadásza) golyóslövészetben elért második helyezése, összetett kategóriában negyedik lett. Ugyanitt Agócs Flórián (Hubertus Vadásztársaság) ötödik helyen végzett. A 0.22 (kispuska) lövészetben ifj. Gundl József (Új Barázda) ötödik, ifj. Csatlós Péter (Új Barázda) koronglövészetben negyedik helyezést ért el. A pecaversenyt a szentesi Orosz László nyerte.

Mészáros György fôrendezô összegzésnek szánt egy mondata sokat sejtet. Így szól: “Az elhangzott értékítéletek számomra azt bizonyítják, hogy a vadásznap ilyen szellemben történô megrendezésével ha megszerettetni nem is, de elfogadtatni sikerült a vadászatot”.

Döbrôssy Ivánnal, a Csongrád Megyei Vadászszövetség elnökével a rendezvény végén váltunk szót. A következôket mondja:

– Amikor Szentes mellett döntöttünk a vadásznap megrendezésében, bíztam abban, hogy széles körben a lakosság is részt vesz majd az ünnepen. Hiszen nem csak magunknak szerveztük meg az eseményt, hanem városi rendezvényként a lakosságnak is. Szerettünk volna bemutatkozni a nem vadászemberek számára. Úgy érzem, ez sikerült. Olyan programokat tudtunk összeállítani, amik érdekelték a lakosságot, így a rendezvény jelentôs tömegeket mozgatott meg.

Lovas József

(Fotó: Szélpál István)