“Harag és részrehajlás nélkül”
Szentesi évfordulónaptár
A helyi levéltár kiadásában ötödik alkalommal jelent meg a szentesi évfordulónaptár. Az elsô ilyen összeállítás 1997-ben látott napvilágot. Azóta évenként veheti kezébe e kiadványt az érdeklôdô olvasó a “Szentesi mûhely füzetek” sorozatában.
Az évfordulók számbavétele azonban korábbi eredetû. Bodrits István könyvtáros 1985-ben jelentette meg “Szentes életrajzi évfordulói” címû munkáját. Ezt követôen 1989-ig minden esztendôben megismerhettük az évfordulós szentesiek rövid életrajzát. Utóbb e munkába bekapcsolódott Labádi Lajos is. Néhány év kihagyás után 1995-ben Rózsa Gábor múzeumi helytörténész állított össze egy aktuális évfordulókat tartalmazó füzetet. Ô már nemcsak személyekrôl szólt, hanem fontos és érdekes szentesi eseményekrôl is.
E minta szerint haladt tovább Labádi Lajos levéltárigazgató, amikor az 1996-ban kiadott “Szentesi ki kicsoda és városismertetô” c. kötetben közölte annak az esztendônek aktuális évfordulóit. Az akkor megnyilvánult érdeklôdés ösztönzésére azóta jelenteti meg az évfordulónaptár-sorozatot.
Az idei összeállítás anyaga igen gazdag. Hónapokra-napokra bontva sorolja a helyi évfordulós eseményeket. Ezek között az egyik legrégebbi 315 évvel ezelôtti, 1686. október 20-án történt. A hagyomány szerint a törökök és a császáriak ütköztek meg e napon a város határában, s a török sereg megfutamodott. (A történészek ugyan Zentánál tudják a csata lefolyását, feltételezhetô mégis, hogy kisebb összeütközés térségünkben is lezajlott.) Az egyéb fontos évfordulók sorában a legrégibb 760 éves esemény. 1241-ben a tatárdúlás Szentest is érintette.
A legfrissebb emlékek 10 évesek. A következôk történtek 1991-ben. A cserebökényi pusztát tájvédelmi körzetté nyilvánították. Tokácsli Lajos megfestette Csallány Gábor múzeumalapító portréját. A posta elôtti téren felavatták K. Tóth Vali Fortunát megjelenítô szobrát.
A kiadvány nem értékeli a múlt eseményeit, csupán “harag és részrehajlás nélkül” sorolja az évfordulókat. Ezek között éppúgy helyet kap a szentesi szervezett munkások május 1-ji tüntetô felvonulással egybekötött népünnepélye (1906), mint az, hogy 1931. június 14-én Gömbös Gyula hadügyminiszter beszédet mondott a Kossuth téren a kormánypárti országgyûlési képviselôjelölt, dr. Lázár Andor hadügyi államtitkár megválasztása érdekében.
Megtudjuk, hogy a városunkban tevékenykedô jelentôs személyiségek közül 130 éve született (Tamásiban) Csallány Gábor; 125 éve Jócsák Kálmán szociáldemokrata politikus, 1918–19-ben Csongrád megye kormánybiztos fôispánja; 120 éve Cseuz Béla városi fômérnök; 100 éve Máramarosszigeten Szöllôsy Géza gimnáziumi igazgató.
Az évfordulónaptár végén személynévmutató és a tartalom havi bontásának jegyzéke könnyíti meg az eligazodást.
A múlt idézését gazdag képanyag segíti. (E sorok írója megilletôdve látta viszont megboldogult édesapját a Szentesi Iparos Dalárda, az ún. “fehér sapkások” 1927-es csoportképén.)
A szentesi évfordulónaptár szerkesztôje, Labádi Lajos tôle megszokottan igényes munkát végzett. A “Szentesi mûhely füzetek” sorozat 5. köteteként megjelent kiadvány mûszaki szerkesztôje Kálmánné Juhász Éva, a reprodukciókat Szatmári Imre fotómûvész készítette, a képkidolgozás Csúcs Béla levéltáros munkája. A kiadvány a polgármesteri hivatal támogatásával a Szentes Városi Szolgáltató Kft. nyomdaüzemében készült. A nyomda – túlzott szerénységbôl – magát nem tünteti föl a készítôk sorában, pedig büszkén adhatná nevét a sajtóhibáktól, elírásoktól mentes munkához. Hiszen az itt közölt adatokra “mérget lehet venni”, mint a hajdani telekkönyvi bejegyzésekre.
A füzet könyvárusi forgalomba nem került. A mûvelôdési és oktatási intézmények, valamint a helytörténettel foglalkozók kapták meg. Nagy segítség ez a kiadvány számukra múltunk ébrentartásában.
Bucsány György