A bizonytalanság költségvetése

Nem tapsolnak a kormány kétéves költségvetése kapcsán a Baloldali Önkormányzati Közösségben. Annak megyei elnöke, Bacsa Pál a minap Szentesen tartott tájékoztatón a sajtó képviselôinek elmondta, hogy a kormány a médiumokon keresztül sulykolja az önkormányzatoknak nyújtott segítségét, ám a valóság egészen más képet mutat. Támogatás helyett destabilizálja a településeket. A célzott és a normatív támogatások összemosása, illetve a normatív támogatásokból eredô pénzek kiszedése azt jelenti, hogy abszolút szubjektívvé válik az önkormányzatok támogatására szolgáló pénzösszegek felhasználása. A legszembetûnôbben a csatornázási beruházásoknál lehet megfigyelni, ahol egymilliárd fölött már nem normatívák alapján fog eldôlni a pályázat, hanem egyéb szabályok szerint. Ahol baloldali vezetés van, elsôsorban ott szenvednek hátrányt az önkormányzatok.

A házigazda szerepét is betöltô Szirbik Imre polgármester mondandójának elején kijelentette: számszaki ember lévén kevésbé hisz a propagandának, bizony kiszámolja, mibôl merre és mennyi jut majd. Elmondta: az önkormányzatok feladata két nagy részbôl áll, egyik a törvény által elôírt és szabályzott állami feladatok, mint például az alapfokú oktatás, az egészségügy stb., aztán ott van a saját feladat, ami egy település alapvetô mûködéséhez szükséges, ilyen a kommunális ellátás, parkfenntartás, közmûvelôdés, stb. Mindez forrásszabályozás kérdése.

Elhangzott az is, hogy a költségvetés mûködési oldalán a legnagyobb problémát a bérek, a hozzá tartozó járulékok tömege jelenti. Szentesen például ez bruttó 189 millió forintot tesz ki, amihez 80 millió állami többletforrás áll a város rendelkezésére. Tehát közel 110 millió forint nincs lefedve. Ez a mûködési költségek 4–4,5 százaléka, melyet az önkormányzatnak kell más forrásokból elôteremtenie. Elvenni olyan fontos területektôl, mint például a városfejlesztés, ami végül is közel 4 kilométernyi elsô osztályú út költségének felel meg a maga 100 millió forintot kitevô értékével.

Mi a kiút? Szentes polgármestere kijelentette: valahonnan el kell venni ezeket a forrásokat. Kevesebb jut közmûvelôdésre, a város takarítására, sportra. Megjelennek ugyan a pályázatok, de nincs meg az önerô, amivel be lehetne nyújtani azokat. És hogy a rendszer mennyire megérett a változásra, jól mutatja az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került települések száma, ami a tavalyi adatok ismeretében közel ezerre tehetô, a magyar települések egyharmada.

– Mit szeretnénk elérni? Elôször is azt, hogy változtassunk a dolgokon. Az állami feladatok forrását hozzánk kell rendelni. Azon állami normáknak és adóknak, amelyek az önkormányzatok mûködését szolgálják, sokkal közelebb kell kerülniük a településhez, hogy azok a helyi közösségek életét és döntésképességét szolgálják – mondta Szirbik Imre.

Dr. Botka László, a Csongrád Megyei Közgyûlés alelnöke elmondta, hogy hihetetlen bérfeszültségekre lehet számítani, a kezelésére kormányzati intézkedést sürgetett. A kormány amikor beterjesztette a kétéves költségvetést, tette azt azzal a szándékkal, hogy az kiszámítható legyen. Nos, ez nem a kiszámíthatóság költségvetése, hanem a bizonytalanságé – jelentette ki az alelnök.