Király István hagyatéka

Harmincéves a Király István Kertbarátkör Szentesen. Ez nagyon szép kor, különösen, ha belegondolunk, hogy hazánkban a 60-as évek végén, a 70-es évek elején indult be igazán a kiskertmozgalom. Fõleg azzal, hogy nagyon sok kertet parcelláztak az országban. Ez jellemzõ volt Szentesre is, ahol azért már nagyobb hagyománya van a kertészkedésnek.

- Elsõ elnökünk és névadónk, Király István elbeszélése alapján tudjuk: úgy jött létre a kertbarátkör Szentesen, hogy mind többen jártak az idõsebb emberek közül a könyvtárba, ahol megbeszélték, ki milyen szakmai könyvet olvasott, mit ültet a kertjében. Az idõ tájt az országban már szervezkedtek a kertbarátok, és Pista bácsi úgy döntött, hogy õk is készek az alapításra. Összejöttek vagy húszan, és 1970 októberének közepe táján létrehozták a kertbarátkört - meséli dr. Horváth György, a kör mostani elnöke, majd így folytatja a mondandóját:

- Abban az idõben ezek az összejövetelek mindig gyanúsak voltak. Ahol már két ember összejött, az akkori rendszer összeesküvést sejtetett. Eleinte árgus szemekkel figyelték, vajon mit tanácskozhatnak a Móricz Zsigmond Muvelõdési Házban az emberek. Amikor ilyenre még nem volt példa a városban! Ehhez hozzájárult Pista bácsi közismert aktivitása, szinte minden rendezvényen részt vett, és ha tehette, fölszólalt. Lényegében egy mozgalmat indított el a városban.

- Mivel foglalkoztak a körben?

- Szakmai tudásuk növelése érdekében számos elõadást hallgattak meg, Pista bácsi ezt nagyon jól megszervezte. Kitunõ elõadókat tudott hívni Budapestrõl, Kecskemétrõl, Szegedrõl. Többször megfordult itt Gyúró professzor vagy a most médiasztárrá vált Bálint gazda. Mellette sok szakmai kirándulást szervezett. Húsz éven keresztül vezette a mozgalmat, s ez idõ alatt országos híruvé tette a szentesi kertbarátkört. Õ nem volt kertész, vasutas volt, csak rátanult erre a szakmára. Teljesen autodidakta módon tette a dolgát, fõleg a házikertje volt nagyon szép.

- Úgy tudjuk, Király István 1990-ben családi problémákra hivatkozva lemondott, el is költözött Szentesrõl. Akkor Gulyás János vette át az irányítást.

- Pár évig tudta csak vezetni a kertbarátkört, hirtelen eltávozott körünkbõl. Egy nagyon érdekes idõszakban tevékenykedett nálunk, hiszen akkor alakultak meg a pártok, és mindegyik szerette volna a maga kebelére édesgetni a kertbarátkört. Gulyás János ebben nagyon ügyes volt, hogy meg tudta tartani a politikamentességet. Utána következtem én, ugyanezt vállalom magam is, hiszen rólam mindenki tudja, hogy nem vagyok egyetlen politikai irányzat mellett sem elkötelezett. Kifejezetten a szakmai oldala érdekel bennünket. Tulajdonképpen a hetvenes évek vége felé kapcsolódtam be a kertbarátok táborába, Pista bácsi mellett tanultam meg a körök muködését. Most már egyre inkább fontosnak tartom a környezetvédelmet, a város és a kertek tisztaságát.

A gyógyszerész doktor, aki szõlész-borászként végzett Pécsett, aztán paprikanemesítéssel, fajtafönntartással, fejlesztés-technológiával, majd marketing-menedzseléssel is foglalkozott, a gyógy- és fuszernövényeket kedveli igazán. Ezekbõl két könyvet is írt. Elmondja, hogy a tagok száma most hetven körül mozog a körben. Kéthetente találkoznak, minden második hétfõn a Móricz Zsigmond Muvelõdési Házban, ahol általában szakmai elõadásokat tartanak. Azokat vita követi, meg beszélgetés. Kiállítást kétévente rendeznek. Most a jubileum alkalmából esett egymás utáni évre a terménybemutató. Ezt összekötötték a megyei kertbarátkörök találkozójával, ez színesebbé tette a programot.

- Több százan voltunk ott, közel hatvan kiállító vett részt a munkában. Jöttek vidékrõl is sokan, még a Vajdaságból is itt járt egy küldöttség. Azt hiszem, hasznosan és szépen sikerült megünnepelnünk a harmincadik évfordulót. De már a jövõre gondolunk, a következõ feladatra: a kertbarátkör is részt vesz a Bartha János Kertészeti Szakközépiskola és Szakiskola "Kertmagyarország felé" címu kiállításán - mondja dr. Horváth György.

Lovas József

Újabb elõadások a millennium tiszteletére

Szent István korának zenéje, képzõmuvészete

Talán még emlékeznek rá az olvasók, idén januárban indult a városi könyvtárban a Szent István korát bemutató millenniumi rendezvénysorozat, ahol a középiskolások pallérozhatták tudásukat. Az elõzõ félévben dr. Kristó Gyula professzor a kor történelmébe, Bácskai Mihályné pedagógus az irodalomba, míg dr. Homoki Nagy Mária egyetemi docens, rektorhelyettes a jogtörténetbe engedett bepillantást. A diákok május végén vetélkedõn adtak számot tudásukról.

Elkezdõdött az új tanév, s vele együtt folytatódott a millenniumi rendezvénysorozat, újabb három elõadásával. Szeptember második hetében dr. Vörös Gabriella, a megyei múzeumi szervezet fõigazgatója tartott elõadást a X-XI. század mindennapi életérõl Árpád népe - Szent István népe a kor régészeti emlékeinek tükrében címmel.

A második elõadást október 19-én tartják, amikor is Nagy János, a Lajtha László Zeneiskola igazgatója avatja be az érdeklõdõket Szent István korának zenei világába. November 23-án Tóth Endre, a Nemzeti Múzeum munkatársa beszél majd a kor képzõmuvészetérõl.

A program szervezõi elsõsorban a középiskolás korosztály részvételére számolnak, hiszen a diákok itt az iskolai tananyag mellett a legújabb kutatási eredményeket tükrözõ ismeretekhez juthatnak a magyarság gyökereirõl, valamint az államalapítás óta eltelt ezer esztendõ kiemelkedõ teljesítményeirõl. A program külön érdekessége, hogy a meghívott elõadók témakörük ismert és elismert szaktekintélyei, remek elõadók.

A megszerzett tudásról a diákok ezúttal is számot adhatnak, hiszen a második forduló vetélkedõjét decemberben tartják meg.

Az említett elõadások helyszíne a városi könyvtár elõadóterme. Ugyan elsõsorban diákoknak hirdették meg a programot, mégis számítanak az érettebb korosztály érdeklõdésére, a tanárok részvételére is.

H. Á.