Szentes évlapjai

A közös múlt emlékezete természetes igény volt már az emberi muvelõdés hajnalán. Az ókori népek, az egyiptomi, a görög, majd a latin, indiai és perzsa mítoszok, az istenek, félistenek, hõsök kalandjai idõtlen idõkön át szálltak nemzedékrõl nemzedékre, s arról regéltek, hogy mi és hogyan történt a régi idõkben, a múlt tovatunt évszázadaiban. „Emlékezzünk a régiekrõl…”- ezzel kezdõdik a legrégebbi fönnmaradt magyar nyelvu krónikás énekünk, Csáti Demeter deák 1526 táján íródott Ének Pannónia megvételérõl címu elbeszélõ költeménye. Magyarország elsõ átfogó történeti kronológiáját Kerékgyártó Árpád adta ki Hazánk évlapjai. Magyarország történetének kortani átnézete, 884-1849 címen.

Szentes várostörténet-írásának kezdete két szálon indult. A település életében hosszú idõn át kiemelkedõ szerepet betöltõ református egyház lelkészei 1748-ban kezdték írni, 1700-ig visszatekintve A Szentesi Református Eklézsia Históriája címu munkát, amely a város köztörténetére is kitekintve krónikaszeruen íródott. Mintegy az egyházi krónika párhuzamaként, 1750-ben Petrák Ferenc csizmadiamester is hozzákezdett a város közelmúltjának és fontosabb egykorú eseményeinek följegyzéséhez. Mindez azért érdemel említést, mert a közelmúltban napvilágot látott Labádi Lajos fõlevéltáros kitartó munkájának köszönhetõen, hiánypótló várostörténeti kronológiájának immár negyedik kötete Szentesi évfordulónaptár 2000 címmel, a szerzõ által indított Szentesi Muhely Füzetek sorozat negyedik tagjaként.

Az egyes korok hangulatát kitunõen érzékeltetõ, illusztrációkkal is ellátott évlapok a város 1075 és 1990 közötti idõszakát ölelik föl. A krónika hónapok és napok szerint tagolva, kitér a település múltjának fontosabb eseményeire: természeti csapások, a gazdasági, demográfiai, politikai, kulturális, urbanisztikai, biográfiai, közigazgatási történésekre. Labádi Lajos munkája korántsem száraz fölsorolás, szukszavú tényközlés, hanem a kronológia és a lexikon mufajának sajátos ötvözete.

A település korai történetéhez a tatár- és törökdúlás következményeként írott forrás alig áll rendelkezésre, így az új- és legújabb kori fönnmaradt dokumentumok alapján vette számba a múlt évfordulóhoz kötõdõ eseményeit. 240 évvel ezelõtt, 1760. április 7-én délután hatalmas tuzvész ütött ki Szentesen, amelynek következtében a város kétharmad része megsemmisült. A középületek (iskolák, református templom, magtárak, malmok) és 211 lakóház vált a tuz martalékává. Leégett a városháza is, benne a város régi irataival. Számos megemlékezésre méltó eseményt talál a könyvben a város múltja iránt érdeklõdõ olvasó és kutató. Lapozzunk bele: 925 éve, 1075-ben kelt I. Géza király oklevele, amelyben elõször fordul elõ a Kurca folyó neve (Curicea alakban). 270 éve, 1730. december 29-i keltezéssel Szentes mezõvárosa három országos vásár tartását engedélyezõ kiváltságlevelet nyert III. Károly királytól. 260 éve, 1740. július 11-én kezdték vezetni a város elsõ fönnmaradt tanácsülési jegyzõkönyvét. 150 évvel ezelõtt, 1850-ben népszámlálást tartottak Szentesen, a lakók száma 22.166 fõ (100 éve, 1900-ban 31.308, 2000. január 1-jén 32.134 - ez az adatsor külön elemzést igényelne). 130 éve, 1870. március 1-jén elhunyt Tóth József színész. 125 éve, 1875. szeptember 13-án született Farkas Antal író, költõ, újságíró. 120 éve, 1880. január 1-jén megindult a Szentes és Vidéke címu vegyes tartalmú hetilap. Szentes három díszpolgára is ebben az évben ünnepli születésnapját: 85 éve, 1915. augusztus 14-én született Tokácsli Lajos festõmuvész, 80 éve, 1920. április 27-én született dr. Szalva Péter biológus, növénynemesítõ, és ugyancsak ebben az évben, augusztus 2-án lesz 80 esztendõs dr. Zsoldos Ferenc sebész fõorvos. 75 éve, 1925. október 12-én született Zsille Gyõzõ festõmuvész. 55 éve, 1945. november 4-én nemzetgyulési választásokat tartottak Magyarországon, Szentesen a pártokra leadott szavazatok aránya: FKGP 40,5, MKP 31,3, SZDP 24,5, NPP 2,1, Polgári Demokrata Párt 1,6 %. 50 évvel ezelõtt, 1950. júniusában Csongrád megye székhelyét Szentesrõl Hódmezõvásárhelyre helyezték át. Még azt is megtudjuk, hogy 45 éve, 1955-ben kezdte meg muködését a zeneiskola, 20 évvel ezelõtt a Szentesi Vízmu SC vízilabdacsapata nyerte a Magyar Népköztársaság Kupát, 10 éve, 1990. június 30-tól heti rendszerességgel jelenik meg a Szentesi Élet és még sorolhatnánk a 83 oldal terjedelmu, névmutatóval záruló könyv évnapjait.

A krónikás Bevezetõjében jelzi, hogy ezzel a kötettel lezárult a Szentesi évfordulónaptár sorozata, amelynek tagjai elõmunkálatai voltak egy készülõ, átfogó várostörténeti kronológiai kézikönyvnek. Labádi Lajos évlapjai kiemelten hasznosak az oktatásban és tömegtájékoztatásban arra, hogy a város közelmúlt és régebbi korok olykor már feledésbe merülõ eseményeit fölidézzük. A könyv a polgármesteri hivatal támogatásával a Csongrád Megyei Levéltár Szentesi Levéltára kiadásában jelent meg.

Bodrits István