A nógrádi Ábelfalva szülötte, az ottani evangélikus lelkész fia, Sámuel vitte a legtöbbre a XVI. században nemes, késõbb bárói rangra is emelkedett családból. Jéna egyetemén szerzett tudós matematikus diplomát, Párizs Cassini-obszervatóriumában csillagász képzést, majd rövid térképész gyakorlat után Pozsony hites földmérésze lett. Pedig ott is csillagdát épített, és az elsõ magyar kezdõmeridiánt (valami olyan, mint a közismert greenwichi mostanában) az egyik vártornyon keresztül haladóan cövekelte ki (gondolatban).

Károlyi Sándor gróf hívására, az õ kíséretében jött Csongrádba 1730-ban, hogy feltérképezze a Károlyi-uradalmat. Csongrád, Szentes, Szegvár, Vásárhely, Szegvár, Nagykároly útvonalon földrajzi helyet (szélességet és hosszúságot) mérve, és magaspontokon háromszögellve tért vissza Pozsonyba, hogy 1731-ben visszatérve, de most már császári parancsra Kecskeméten és Szegeden is határozza meg a csillagászati földi helyeket.

Bél Mátyás földrajzának lett a térképésze, és a kéziratai között szerencsénkre fennmaradt az 1730-50 között készült elsõ Csongrád Vármegye térképe. (Az Eszterházy családi levéltár megõrzésében.) Rém tanulságos színes, kéziratos mappa! Legföltunõbb rajta, hogy a Tiszát, melyrõl a felmérõ munkát végezték, vastag-bélfodros, hömpölygõ folyamként részletesen ábrázolja az összes szigeteivel. Ennek az az oka, hogy az úszó mérõtag (mondjuk egy tutaj) volt a térképész Mikoviny fõ bázisa. Amíg városról városra, faluról falura „csorgott” a Tisza sodorvonalában lefelé, mérte az idõt, megfigyelte a mágneses iránytu mutatójának idõbeli változásait, vagyis „navigálta magát”, és mindjárt térképezte is. Különös jelentõséggel bírtak számára a part menti magaslatok és templomtornyok, így Csongrád, Szentes, Szegvár, Mindszent, Ányás, Algyõ és Szeged észlelésre alkalmas építményei, és a természetes magaslatok: Ellés, Zalota, Sáp, Koszorús, Körtvélyes, Gorzsa, Batida és Öthalom dombjai, melyeket muszerével irányzott, majd megmászott, és szögeket is mért rajtuk.

Mi, szentesiek a Szegvárral határos Sáp-halmon avatunk emlékhelyet a nagy tudósnak, születése 300., halála 250. évében, március 24-én pénteken (Gábor napján) délelõtt 11 órai kezdettel. A Geodéziai és Kartográfiai Egyesület társrendezésében Gazdag Éva, a Földmérési és Távérzékelési Intézet fõosztályvezetõje, valamint Ökrös Dénes Gábor Csongrád megyei földmérési szakértõ iniciáléjával kezdõdõ sápi piknik során (jó idõ esetén) Napészlelésre is sor fog kerülni. (Megpróbáljuk közösen meghatározni, hogy fényes délben, amikor mindkét katolikus templom harangja a nándorfehérvári delet kongatja, mekkora Phoebus sarkmagassága, vagyis a váltószögek okán, mi a földrajzi szélesség értéke a halmon. Az autóbusz 10.35-kor indul a 9. kocsiállásról.

Emlékhelyavatás március 24-én, pénteken délelõtt 11 órakor!

Rózsa Gábor