Közel kétszáz tanuló gyult össze március 13-án, a gyermekkönyvtárban. Többségükben a „Szentes város diákszemmel” vetélkedõ résztvevõi. Õket fogadta és köszöntötte Köteles Judit, a könyvtár mb. vezetõje, valamint Kis-Rácz Antalné és Csige Istvánné, az alsós anyanyelvi munkaközösség vezetõi, versenyszervezõk. Az eredmény kihirdetését a Petõfi Sándor Általános Iskola tanulói tették ünnepélyessé, rövid, ám annál szebb irodalmi musorukkal.

A pályázatot tavaly szeptemberben hirdették meg irodalmi és képzõmuvészeti kategóriában, elsõsorban általános iskolás korú gyerekeknek szólt. Kis-Rácz Antalné a következõket mondja a pályázattal kapcsolatban:

- Eredetileg a harmadik -nyolcadik osztályos korcsoportra gondoltunk, de a picik olyan aranyosak voltak, mert megállítottak az utcán és megkérdezték: õk adhatnak-e be pályamuvet? Így kerültek a versenybe az elsõ-második osztályos gyerekek is. Összesen 180 pályamu érkezett, ebbõl 38-an ragadtak tollat, hogy leírják a gondolataikat, a többiek a képzõmuvészeti kategóriában próbálkoztak. Születtek nagyon szép rajzok, pályamunkák, és kevésbé sikeresek, de mindenképpen dicséret illeti a résztvevõket. Ami azt jelenti, hogy a gyerekeket foglalkoztatja a gondolat: most milyen a városunk, és milyennek szeretnék látni?

- És milyennek látják Szentest a diákok?

- Sokszínu a paletta. De nagyon mellbe vágott az a tapasztalat, amikor egy-egy tanuló megfogalmazta azt, hogy a tizenéveseknek, a 13-14 éveseknek alig van a városban szórakozási lehetõségük. A 3-6 éveseknek ott a hinta, a csúszda, a játszótér, azután jön egy szakadék, és majd a középiskolás korukban mehetnek diszkókba, játéktermekbe. Ezen nem ártana, ha elgondolkoznánk, itt valamit jó lenne tenni. És ami nagyon lényeges: sokan tisztának szeretnék látni a várost. Itt szeretném megköszönni a pedagógusok, a gyermekkönyvtár dolgozói és a szponzorok munkáját, akik támogatták a pályázatot. Nélkülük nem tudtuk volna megoldani, hogy minden gyereknek adjunk a kezébe valami ajándékot.

Szucs Lajos, a Csongrád Megyei Közgyulés muvelõdési és oktatási bizottságának elnöke, települési képviselõ is nagy izgalommal tekintett a pályázat elé.

- Teljesen másként látják a diákok lakóhelyüket, mint ahogyan mi, ami természetes is - mondta Szucs Lajos. - A gyerek kritikus szeme mindennél fontosabb. Nagyon szép dolgokkal találkoztam, csodálatos alkotásokkal. A tanulók láttatják velünk azt, hogy milyen ma a város, és hogy milyennek szeretnék látni.

Zsíros Katalin tanárnõ a zsuribõl a következõképpen fogalmaz:

- Ezek a pályamunkák azért is értékesek mindannyiunk számára, a város számára, ahol élünk, mert bennük az általános iskolás korosztály többletvállalása öltött testet. Aki ilyen fiatalon tollat ragad, hogy írásával építsen, életében biztosan végigkíséri az a hit, hogy az a világ, amiben élünk, csak akkor lehet tökéletesebb, ha mindenkor helytállunk, vállaljuk a járatlan utakat is. A pályamunkák írói kemény munkával sok ismeretet gyujtöttek a múltról, hogy segítségével értelmesen álmodozhassanak. És jobban megértsék a jelent.

(A gyermekkönyvtár pályázatának eredményét, a helyezettek névsorát a következõ számunkban közöljük.)

Lovas József