Mi pusztít a Hõsök erdejében?

A minap egy kedves olvasónk tette szóvá, hogy a borostyán úgymond „megeszi” a fákat. Ezt látja például a Hõsök erdejében. A városi fõkertésztõl, Balogh Györgyitõl kértünk az aggódó kijelentésre választ.

- A borostyán nem élõsködõ növény, saját maga képes fölvenni a tápanyagot, és elõ is tudja állítani. Gyakorlatilag annak a növénynek, amire fölfut, jelen esetben a tölgyfának a tápanyagát, nedvét nem szívja el. Azzal károsíthat, hogy tapadókorongjaival oda tapad a fára. Ez hosszú idõ után károsodást okozhat, mivel a kéregrész az erõs szívó hatástól leválhat. A borostyánt egyébként az épületekre is fölfuttatják, akkor ott is attól kellene félni, hogy leszedi a vakolatot, és maradnak a csupasz falak. De nagyon sok ház van vadszõlõvel, borostyánnal befuttatva a városban. Szépnek tunnek a járókelõk elõtt.

- Van-e a borostyánnál nagyobb gond a Hõsök erdejében?

- Szerintem sokkal csúnyább látvány az, hogy behordják a szemetet a Hõsök erdejébe. Ha ezt nem tennék, és nem vágnák ki engedély nélkül a fákat, akkor talán nem jutott volna az erdõ arra a sorsra, ahol most tart. Iszonyatos mennyiségu szemét, törmelék, mocsok kerül oda, azért is kellene magába szállnia a lakosságnak, hogy elmondhassa: ha én mindent megteszek azért az erdõért, akkor követelhetem, tegye meg azt az önkormányzat is. Most szépen kitakarítottuk, átlátható keresztül-kasul.

- Sok szemét gyulik össze a város más részein is.

- Nagyon egyszeru a dolog: ha kívül rakom a kerítésemen a szemetet, az már nem az enyém. Ilyen hely számtalan van a városban. Most például az Örvény soron szüntettünk meg egy illegális szemétlerakó helyet. Találtam neveket, címeket. Aki kidobta, benne hagyta a leveleit. Valószínu, hogy nem hagyom annyiban a dolgot. A lakosságért vagyunk, de a lakosságnak is partnernek kéne lennie a mi munkánkban. Az idén egyszer már végigtakarítottuk, gereblyéztük a parkjainkat, most meg lehet szemlélni, hogy néznek ki. Iszonyatos mennyiségu szemét, kosz, mocsok gyult össze megint. A guberáló a kukákból kitúrja azt, ami nem kell neki, nyitva hagyja a kukatetõt, s fújja a szél belõle a szemetet szerteszét. Katasztrófa! Mi nagyon kevesek vagyunk ehhez. Tudom, a lakosság többsége szereti a szépet, vigyáz a város tisztaságára, de a kisebbik részével, a szemetelõkkel kéne kezdeni valamit.

- Vajon mi történt a volt megyeháza oldalán lévõ kis fákkal? Mi bajuk van?

- Valami oka van annak, hogy nem maradnak meg ott. Már talajcserét is végeztünk, muanyag öntözõrendszert helyeztünk el, azon kapják a szükséges vizet. Sajnos, pár év után ezek a fák megadják magukat. Próbálkoztunk már új fajtákkal, de ez a mostani, egyébként eléggé igénytelen jegenyeakác sem bírja sokáig. Elég nagy ott a forgalom, amíg kicsi a fa, kitörik, leszakad. De a rongálás is elõfordul, hiszen mindig akad olyan garázda, akinek útjában vannak az ártatlan növények. Ott megy keresztül egy futõcsõ is, a távhõvezeték, elképzelhetõ, hogy ilyen gond is van. Most felújítást végeznek az épületen, ha elkészülnek a munkával, megpróbálunk valamit tenni a fák dolgában. Az is gond egyébként, hogy a város egy részén nincs megfelelõ zöldsáv, a fák túlságosan is közel vannak az úttesthez, mint például a Kossuth vagy a Petõfi utcán. Benne vannak a betonban. Az a kis kocka, amiben élhetnek, a nagyobb fáknak már kevés.

L. J.