Útban Szentes felé

Megjelent Keserû Imre és Poszler György (elsõ) közös kötete SZELÍD BICIKLISTÁK címmel, mely voltaképpen válogatás a Szentesi Életben l995 - l998 között megjelent írásaikból, a Szerzõk magánkiadásában. A borítón Dózsa Erzsébet munkája látható. Mint minden találkozásnál, az elsõ benyomások a könyveknél is nagyon fontosak. A borító színe, a forma, a méret, a vastagság szinte annyiféle lehet, ahány szerzõ létezik, sõt. A leendõ olvasóknak elmondom, hogy ismertetésem tárgya finoman árnyalt színû, - pasztell-lilás-barna árnyalatú - kellemes tapintású. Kézbe illik, sõt egy nagyobb zsebbe is. Mérete, terjedelme (170 oldal) lehetõvé teszi, hogy bárhol lehet olvasni: buszon, boltban, sorban állás közben, vagy hanyatt dõlve az ágyban, párnák közt. Az írások rövidek, tehát az út, a sor hosszától függetlenül érdemes belevágni az olvasásba. Abba is lehet hagyni, ha muszáj (blokk vagy egyéb jelzõ a megfelelõ lapok közé csúsztatandó) majd alkalmas helyen olvasni tovább.A felsorolt erényekhez és a bíztatáshoz hozzátartozik, hogy a könyv lapjait forgatva gyorsan kiderül az olvasó számára, ha eddig még nem tudta volna: a szerzõpárosnak van mondanivalója, és azt élvezetesen, sokszor szellemesen sõt néha humorosan önti formába. Persze nagy meglepetést nem okoztak számomra az írások, hiszen jó néhányra emlékeztem a Szentesi Élet oldalairól. Mégis így együtt látni és Majtényiné Túri Katalin szerkesztésében újra olvasni, egészen más élményt jelentett. Külön-külön apró villanások voltak heti adagolásban, így együtt tükör a korszakról amiben élünk és a városról, a közéletrõl az eseményekrõl, jóról és rosszról (többször a rosszról persze!), az életünkrõl. Hogy fontosnak tartják és idõszerûnek, amit a közelmúltban vagy akár pár éve megfogalmaznak, erre ez a kötet a kézzelfogható bizonyíték. Igaz, már egyszer leírták, megjelent, most mégis csokorba gyûjtve elmondják újra, mint a jó tanárok. Hiszen tudjuk mi régrõl: az ismétlés a tudás anyja!Igen, ez az egyik lényegük és ami a közös bennük: mindketten ízig-vérig történelemtanárok. Számos írásukban - és szerintem ezek a legjobbak -, évszázadok között vonnak párhuzamot, államférfiak tetteit, szólásait, egyéniségét, korát idézik meg könnyedén, meggyõzõen, hitelessé téve, aláhúzva véleményüket. Idéznek és következtetnek, meggyõznek - tanítanak. Van még egy nagy erényük, hogy amihez nem értenek igazán, arról nem példázódnak, meghagyják a szakembereknek - szokatlan önmérséklet!Miközben politizálnak, évfordulókra emlékeznek, ünnepekrõl szólnak, országos botrányokról vagy aprócska helyi gondokról írnak; állandóan elárulják magukat. Kiderül, hogy szerzõink valahol leragadtak, - naná, biciklin járnak! - fittyet hánynak a korszellemre és hangulatra, az ezredvégi rohanásra, és persze a pénzszerzés sem a legfõbb erényük. (Ha az lenne, nem a Szentesi Életbe publikálnának) Képesek rendszeresen és sokat olvasni, beszélgetnek, vitáznak a barátaikkal, a gyerekeik évnyitóira - évzáróira járnak, meg focizni - csupa idõrabló foglalatosság! Rohanó világunkban biciklin, sõt gyalog járni, szemlélõdni, azon fennakadni hogy a suliban kik és mennyire nem éneklik a Himnuszt! El lehet gondolkodni, hogy Keserû és Poszler vajon elkésett emberek, vagy ellenkezõleg, egy születõben levõ új értékrend, szemlélet képviselõi? És kell-e itt és most az, amit és ahogyan képviselnek?Tagadhatatlan, mert több írásukból átsüt, de meg is fogalmazták, le is írták, hogy nekik maguknak is vannak ezzel kapcsolatosan kétségeik. És van még egy (?) közös bánatuk, ami - mondjuk ki! - nagyon zavarja mindkettõjüket: saját, tulajdon, nagy gyüttmentségük. (Azért írom, hogy a saját, mert van másoknál is, de ez olyan mint az influenza lefolyása, lehet enyhe és erõs is, alapjaiban rázhatja meg idõnként a delikvenst.) (A dolog pikantériája egyébként, hogy Poszler "csak" tiszteletbeli gyüttment, dédapja Trianon után telepedett le városunkban.)A könyv lapjait forgatva úgy érzem, hogy minden írásuk közeledés Szentes felé, de hogy mikor érkeznek meg, és hogy megérkeznek-e valaha? Hogy születik-e újabb kötet, útban a Város felé? Majd kiderül. Most ajánlom a Tisztelt Olvasó szíves figyelmébe frissen megjelent könyvüket, mely a város valamennyi könyvesboltjában kapható, 556 forintért.Vörös Gabriella